Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások
53. ábra. Beton nagylapburkolat A terepmélyedésekben megrekedt víz elsősorban a sík vidéki területek jellemzője, mivel itt a zárt mélyedések lefolyástalanok. Ezzel szemben a domb- és hegyvidékre hullott csapadékból képződő felszíni víz viszonylag nagy sebességgel lefolyik, és a vízfolyásokba vagy a völgyi területekre kerül. A sík vidéken a tér elmélyedésekben megrekedt, főleg a helyi csapadékból származó felszíni vizet, régi szóhasználattal, belvíznek nevezik. A belvíz az egészen kis mélyedésektől kezdve, a nagy kiterjedésű lefolyástalan mélyedések területét is elborítja. A belvíz megkülönböztető szóhasználata azért született, hogy elhatárolja azokat a vizeket, amelyek nem a vizsgált területre lehullott csapadékból, hanem a szomszédos területeken keletkezett felszíni vizek odafolyásából származnak, amit a vizsgált terület szempontjából külvíznek neveznek. Belvíz csak sík vidéki adottságok között alakulhat ki. A felszíni víz keletkezhet közvetlenül a csapadékból, ezenkívül származhat a talajvízből, forrásvízből, fakadóvízből, árvízből. A felszíni víz képződésének okai a következők lehetnek: — nagy mennyiségű és intenzitású csapadék, — sok őszi és téli megelőző csapadék, — szilárd csapadék olvadása, — téli hőmérséklet alakulása, — magas talajvizszint, — talajadottságok, — a befogadó helyzete, — a levezetést szolgáló művek teljesítőképessége, — az öntözés. A nagy mennyiségű és nagy intenzitású csapadék közvetlenül felszíni vizet okozhat, ha az intenzitás meghaladja a talaj víznyelő képességét. Az őszi és téli időszak csapadéka a talaj telítésével a kora tavaszi felszíni víz képződését készíti elő. A téli hóréteg hirtelen olvadása, esetleg egy langyos eső hatásával fokozva, a tavaszi belvízképződés oka lehet. A téli, tartósan alacsony hőmérséklet jórészt a talajfagy felengedését, másrészt a hóolvadás folyamatosságát késlelteti, és mintegy előkészíti a hirtelen olvadás káros hatását. A magas talajvíz, a tározótér csökkenésével, közvetve okozója lehet a felszíni elöntésnek. A talaj fizikai állapota, amely a talaj műveléssel alakítható, ugyancsak a tározótér szempontjából függ össze a belvízképződéssel. Meglevő levezetőművek üzemét teszi lehetetlenné, ha a befogadó vízszintje magas, továbbá a művek nem kielégítő műszaki állapota is akadályozza a víz levezetését, s felszíni vizet okoz. A felszíni elöntés következtében keletkező mezőgazdasági károk lehetnek közvetlen és közvetett károk. A felszíni víz, a magas talajvíz, a talaj telítettsége miatt a növények gyengén fejlődnek, kicsi és rossz minőségű termést hoznak. A közvetett káro60 cm 54. ábra. Beton kislapburkolat 14 A melioráció kézikönyve 209
