Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Stefanovits Pál: Talajjavítási eljárások

g]ha c. mész iszap m3/ha digófö/d

13. ábra. Borsó- (I) és kukoricatarló (II) javított területein mért talajellenállási adatok sztyeppesedé réti szolonyeo talajon Ábrahám és Bocskai szerint

45. táblázat. Gipszszükséglet t/ha-ban

Kicserélhető és szóda-Na mgeé/100 g talaj

CaSO,. 2H30

0-10

0-20

0-30

0-40

0-50

cm talajrétegre számítva

1

1,3

2,6

3,9

5,2

6,5

2

2,6

5,2

7,8

10,4

13,0

3

3,9

7,8

11,7

15,6

19,5

4

5,2

10,4

15,6

20,8

26,0

5

6,5

13,0

19,5

26,0

32,5

6

7,8

15,6

23,4

31,2

39,0

7

9,1

18,2

27,3

36,4

45,5

8

10,4

20,8

31,2

41,6

52,0

9

11,7

23,4

34,1

46,8

58,5

10

13,0

26,0

39,0

52,0

65,0

vei gipszre vonatkoztatva az elemzési adatok ismeretében leolvashatjuk a szükséges mennyiséget. A gipsz terítése és bemunká- lása a mésztelen szikeseknél már leírtakkal megegyezik.

A szikjavítás hazai jelentősége

A szikja vitás mértékét jól tükrözik azok az adatsorok, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal tett közzé, és amelyek a talajjavítás évenkénti alakulását mutatják be az 1951. és 1973. közötti évekre vonatkozóan (46. táblázat).

Ez a táblázat bizonyítja, hogy az 1956— 60-as években a jelenleginél nagyobb talajjavítási volumennek 25%-a volt a szikjavítás, a jelenlegi évi teljesítménynek viszont csak mintegy 8%-a. Látható, hogy az utóbbi években a talajjavítás a savanyú talajok meszezésének területére tolódott át (1973-ban megközelítően 90% volt). Ha ezeket az adatokat egybevetjük a szikesek elterjedésével, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy még további nagy lehetőségek rejlenek a szikjavításban. Különösen akkor, ha azt is hozzátesszük, hogy mind a lúgosán ható, szénsavas meszet tartalmazó, mind a gipsz hatóanyagú, savanyúan ható javítóanyag elegendő mennyiségben áll hazai forrásból rendelkezésünkre. Sőt, egyes anyagok (cukorgyári mész- iszap, foszforgipsz és különböző gipsziszapok) melyek — mint ipari melléktermékek és hulladékanyagok—környezetvédelmi gondokat jelentenek az iparnak. Ezek talajjavításra való felhasználása tehát kettős népgazdasági érdek.

A szikjavítás költségei nehezen határozhatók meg egyértelműen, mert egyes esetekben a kémiai javítást meg kell előznie a pangó felszíni vizek elvezetésének és a talajvízszint-süllyesztésnek, más

172