Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Stefanovits Pál: Talajjavítási eljárások
44. táblázat. Mésziszap és gipsz kombinációinak (q/ha) talajjavító hatása Prettenlioffer kelemenzúgi szikjavítási kísérleteiben, 10 éves termésadatok alapján (a termések a javítatlan parcella terméseinek százalékában) Kísérleti növény Kezelések javítatlan mésziszap 500 q/ha mésziszap +gipsz, q/ha gipsz 130 q/ha 435 + 45 350 + 90 300 + 130 175 + 175 Gabonafélék 100 194 184 205 185 180 127 Pillangós takarmánynövények 100 228 241 188 234 227 183 Kapások 100 199 231 240 230 172 162 Össztermés (GE) viszonyszámokban 100 199 219 207 217 201 162 gaitól. Prettenhoffer kísérleteiben a cukorgyári mésziszap és a gipsz aránya 10:1-től 1:1-ig változott, és a legkedvezőbbnek a 4:1 arány bizonyult a gabonafélék és kapások, és 10:1 arány a pillangós takarmánynövények esetében, amint azt a 44. táblázat adatai ismertetik. A meszezés és az altalajterítéses szikjavítás hatása. Sem a meszezés, sem az altalajterítés hatása ma már nem vitatható. A fél évszázados gyakorlat, valamint az ez idő alatt elvégzett kísérletek egyértelműen igazolták az eljárás eredményességét. Ma a mindenkori talajhoz legjobban alkalmas javítási eljárás és javítóanyag-adagok megválasztása képezi a kutatás célját. A javító hatás egyrészt a talaj kémiai és fizikai tulajdonságainak alakulásán, másrészt a javított területeken elért terméseken mérhető le. Prettenhoffer kísérletei és az általa javasolt gyakorlat szerint a mésztelen szolonye- cek javítása végleges hatású. Ezt igazolják az 50 évvel ezelőtti szikjavítások ma is kimutatható hatásai. A kelemenzúgi kísérletek terméseredményei ma egy negyedszázad után ugyanúgy mutatják a szikjavítás tartamhatását, mint a 9. ábrán a Prettenhoffer által összefoglalt 1948—1961. évi időszak terméseredményei. 9. ábra. A szikjavítás tartamhatása (1948—1961) Prettenhoffer szerint 1 — meszezés, 2 — altalaj terítés, 3 — kombinált javítás 168
