Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Stefanovits Pál: Talajjavítási eljárások

azonosak a savanyú talajok javítására felhasznált meszezőanyagokkal. Legtöbbjük szénsavasmész-tartalmú anyag, vagyis őrölt mészkőpor, mésztufapor, lápi mész, cukorgyári mésziszap, valamint a löszös talajképző kőzet.

A követelmények azonban nem teljesen azonosak a savanyú talajok javítására szolgáló anyagokkal szemben támasztottakkal, mert a szikesek javítása néhány újabb igényt is felvet. így a savanyú talajokon a javítóanyag magnéziumtartalma nem játszik szerepet, sőt egyes esetekben kedvező hatású is lehet, a szikesekre gyakorolt hatása viszont határozottan kedvezőtlen. Ezért és más hasonló okok miatt a két különböző talaj javítására felhasznált anyagokkal szemben támasztott követelmények eltérnek egymástól.

A MSZ 9693—65 sz. országos szabvány a javítóanyagokkal szemben támasztott követelményeket a következőkben foglalja össze. őrölt mészkőpor. Két változatban van forgalomban:

a) kemény mészkőből készült őrlemény (megengedett legkisebb CaC03-tartalma 80%, megengedett legnagyobb MgC03-tartalma 10%, az anyag 80%-a átesik a 0,28 mm 0 lyukbőségű szitán, és 1 mm-nél nagyobb szemcse nincs az anyagban);

b) lágy mészkőből készült őrlemény (mésztufapor), megengedett legkisebb CaC03- tartalma 70%, megengedett legnagyobb MgC03-tartalma 10, ill. 20%; ez utóbbi csak bázisszegény talajok javítására használható fel; az őrlemény 45%-ának a 0,75 mm-es, 95%-ának a 2 mm-es és a teljes mennyiségnek az 5 mm-es szitán (nedves szitálással) át kell esnie.

Lápi (tavi) mész. Lápi (tavi) mész néven olyan organogenetikus, fiatal, főleg CaC03- ból álló üledék hozható forgalomba, amely még iszapszerű állapotban van, és cementá- lódása (kövecsesedése) még nem következett be. Ilyen mésziszap található a holocén síklápok (rétlápok) alatt. A lápi mész helyenként eltérő minőségben termelhető ki. Ennek megfelelően a szabványelőírások a következők szerint különbözők. Legfeljebb 10% MgC03-tartalom mellett, nedves szitálással 1 mm-es lyukbőségű szitán át kell esnie 95%-nak. Eelhasználható minimum 50% CaC03-tartalommal, illetve 35% CaC03-tartalommal, de csak a termelőhelytől számítva 50 km-es szállítási körzeten belül.

Cukorgyári mésziszap. A cukorgyártás mellékterméke. Frissen képződött finom csapadék, tehát könnyen oldódik. A mésztartalom mellett a répaléből igen sok növényi tápanyagot ragad magával. A gyártási eljárástól, a gyár berendezésétől függően elég nagy és változó mennyiségű vizet tartalmaz. Felhasználható 38%-nál nagyobb CaC03-tartalom esetén, természetes finomságban.

Ipari hulladékanyagok. A felsorolt mészanyagokon kívül kisebb mértékben felhasználják még a következőket:

acetiléngyári mésziszap 30% CaO-tartalommal, cementgyári hullópor 75% CaC03-tartalommal, égetett mészhulladék 60% CaO-tartalommal.

Meszes altalaj (digóföld, sárgaföld). Szintén a lúgosán ható anyagok közé tartozik. Szónsavasmész-tartalma Prettenhoffer I. adatai szerint 10% körüli, melyeket a 42. és 43. táblázatban mutatjuk be. A vizes kivonatban a nátrium- és a magnézium-szulfát az uralkodó só, amely még 0,5—0,8% összes sótartalom esetén sem vált ki kedvezőtlen hatást.

Ugyanezek az adatok azt is igazolják, hogy a sárgaföld javító hatása nem kizárólag annak gipsztartalmától függ, mint azt többen, különösen külföldi szakemberek vélték.

A gyakorlati tapasztalatok szerint ahhoz, hogy a sárgaföld hatása kielégítő legyen, legalább 5% CaC03-ot kell tartalmaznia.

A savanyú vagy semleges mésztelen szikesek javításának módja. Kétféle módszere van: a meszezés és a digózás.

A meszezés lényegében azonos a savanyú talajok meszezésével, csak a szükséges javítóanyag meghatározásakor másként járunk el. E tekintetben mind a Pretten164