Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Stefanovits Pál: Talajjavítási eljárások
39. táblázat. A talajok osztályozása az összes vízoldható sótartalom alapján Összes só, % Sótartalom Mezőgazdasági hasznosíthatóság 0—0,05 — a sótartalom a mezőgazdasági termelést nem befolyásolja 0,05—0,15 gyenge a sótartalom néhány sóérzékeny növény termesztését megnehezíti, sőt kizárja 0,15—0,40 közepes a sótartalom csak néhány sótűrő növény termesztését teszi lehetővé 0,40-nél több nagy a sótartalom a kultúrnövények termesztését nem teszi lehetővé 40. táblázat. A sófelhalmozódás típusa a vízben oldható sók ionarányai alapján Kationok alapján Anionok alapján Na+ + K + Mg2 + a sófelhalmozódás ciHCOa' a sófelhalmozódás Caí+ +Mgí+ Ca!+ típusa sojSOJ- + C1típusa 2-nél-= nátriumos 2-nél< kloridos 1—2 l-nél< magnéziumos— nátriumos 1—2 szulfátkloridos 1—2 l-nél> kalciumos— 0,2—1 kloridszulfátos nátriumos 0,2-nél > szulfátos 0,2-nél> 1 -nél karbonátszulfátos 1 -nél -1-nól-c kalciumos— magnéziumos 1 -nél > l-nél=magnéziumos— kalciumos nagy mennyiségű kalciumot tartalmaz. Ha a talaj savanyú vagy gyengén savanyú, akkor lúgos meszezőanyag felhasználása is megengedhető, ha viszont a kémhatás már gyengén lúgos, valamint ha szénsavas meszet már a feltalajban is tartalmaz a talaj, akkor csak savanyú meszezőanyagok használhatók. A mésztelen szikesek javításának jellegzetes hazai eljárása az altalajterítés vagy digózás. Ennek lényege, hogy a javítandó területen vagy annak közelében olyan helyet keresünk, amelynek altalajában javításra alkalmas sárgaföld található. Ezt kitermelve, a felszínen elterítve és a talajba bedolgozva a szikes tartós javulása érhető el. Hazánkban Tessedikig vezethetők vissza ennek az eljárásnak a nyomai, aki már akkor széles körben ajánlotta ezt a módszert. A digózás hatása egyrészt a sárgaföld szénsavasmész-tartalmától függ, másrészt attól, hogy a felszínre terített 7—8 cm vastag löszszerű anyagot bekeverjük a szántott rétegbe, ezáltal a talaj lazul, a keverék agyagtartalma csökken, és ugyanakkor a felszín magasabbá válik. Növeli a talajjavító hatást a javítóanyag gipsztartalma is, amely könnyebben oldódik a szénsavas mésznél, és így hatása gyorsabb (41. táblázat). A savanyú és semleges mésztelen szikesek javítására felhasznált anyagok közel 162
