Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Stefanovits Pál: Talajjavítási eljárások
hatása hangolja át a talaj kémiai viselkedését, és enélkül a kaleiumhiány megszüntetése önmagában korántsem volna ilyen hatásos. A lúgosán hidrolizáló kalciumsók, a CaCOs, illetve a Ca(HC03)2, valamint a ritkábban használt Ca(OH)2 a talajban lejátszódó kémiai folyamatok jellegét és irányát alapvetően megváltoztatják. A protolitikus folyamatok áthangolása nemcsak a talaj savanyúságot szünteti meg, hanem a szerves anyagok bomlástermékeit, ezen keresztül a humuszanyagok jellegét is szabályozza. Megváltoztatja számos talaj alkotórész oldhatóságát, ezen belül a komplexképződés lehetőségét. Elég ha az utóbbi fontosságát a vasmozgás csökkenésével illusztráljuk, mely a komplexképző szerves savak közömbösítésével és ezen keresztül a vaskomplexek kialakulási feltételeinek megszűnésével magyarázható. Ez viszont a foszfátok megkötözésének és a nehezen oldható formák fellépésének egyik lehetőségét kapcsolja ki, ami pedig a foszfáttrágyázás hatását növeli meg. A meszezés jelentős mértékben megváltoztatja a talaj biológiai tevékenységét, vagyis a talajban élő mikroszervezetek faj szerinti megoszlását, számát és tevékenységét. Ez egyrészt a kémhatás megváltozásával, másrészt a szerves anyagok és a tápanyagok készletének és minőségének változásával függ össze. összességében megállapíthatjuk, hogy a meszezéses talajjavítás a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait alapvetően megváltoztatja. A savanyú talajok javítására használt anyagoknak két igényt kell kielégíteniük. Egyrészt kalciumot kell minél nagyobb mennyiségben tartalmazniuk, másrészt lúgosító hatást kell kifejteniük. Ennek a kettős feladatnak az ellátására a gyakorlatban a következő anyagokat használjuk: — őrölt mészkőpor, — lápi (tavi) mész, — cukorgyári mésziszap, — égetett mész, — ipari hulladékok. Mészkőpor. Általában 95—98% CaC03-ot tartalmaz. Mésztufák vagy könnyen őrölhető mészkövek feldolgozásával állítják elő. Az őrlés finomsága jelentős mértékben befolyásolja hatását, ezért kívánatos, hogy anyaga vizes szuszpenzióban legalább 80%-ban átmenjen a 0,2 mm-es szitán. Oldhatósága ezenkívül függ a kristályosodás mértékétől, a kristályok méretétől, valamint attól, hogy tiszta kalcitból áll-e vagy aragonitot is tartalmaz. Ezért több javítóanyag közötti választás esetén ajánlatos az azonos szemcsenagyságú frakció oldhatóságát is meghatározni. Lápi vagy tavi mész. Tőzegtelepek feküjében fordul elő, és onnan bányászva kerül felhasználásra. Szárazanyag-tartalomra számítva majdnem tiszta szénsavas mészből áll, de a kitermelés körülményei miatt szállításkor mintegy 50% vizet tartalmaz. A víz mennyisége attól függ, hogy a nagy víztartalommal kibányászott termék meddig áll prizmákban, és milyen a szárítás alatt az időjárás. Ezért elsősorban a javítóanyag víztartalmát kell ellenőrizni. Előfordul az is, hogy a finom szemcséjű szénsavas mész mellett kvarchomokot vagy iszapszemcséket is tartalmaz, amelyeknek javító hatásuk nincs, ezért ajánlatos a sósavban nem oldható részek meghatározása is. Általában finom szemcséjű, mert a tavi mész biogén eredetű, és jobban oldódik vízben vagy szénsavas vízben, mint az azonos szemcsenagyságú mészkőpor. Cukorgyári mésziszap. A cukorgyártás mellékterméke, amelynek elhelyezése a gyárnak gondot okozna, ha mint talajjavító anyagot nem használnánk fel. Ezért felhasználása kettős népgazdasági érdek, és egyben a környezetvédelmet is szolgálja. Hatóanyaga finom szemcséjű szénsavas mész. Általában 40— 50% vízzel szállítják. Kiszórhatóságát a túl nagy nedvességtartalom rontja. A CaCOs oldhatósága jó, és keletkezési körülményei folytán tartalmaz még olyan 154
