Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
fásítások, amelyek kimondott célja a homok megkötése volt. Ezt a munkát Szeged határában a XVIII—XIX. sz. fordulóján kezdték meg. A defláció elleni védőfásítások fogalma a köztudatban mindenekelőtt a homokterii- letekhez kapcsolódik. Kétségtelen, hogy éppen a homoktalajok nagy területaránya következtében, valamint a homokmozgások okozta nagy pusztítások elhárítása céljából, a defláció elleni védőfásítások szükségessége legnagyobb mértékben a homokterületeken nyilvánul meg. Nem kevésbé kisebb azonban a fontosságuk a lecsapolt lápterületeken sem, ahol a könnyű, szerves anyagban gazdag kotus feltalaj esik a defláció áldozatául. Az alföldi erdősítések, fásítások hatásvizsgálata kapcsán terelődött a figyelem arra a deflációs károsításra, amelyet a szikes területeken a szél azzal fejt ki, hogy az amúgy is kevés elhalt növényi maradványt elsodorja. Ezzel lehetetlenné teszi a humuszképződést, a termőréteg vastagodását, sőt ellenkezőleg, állandóan koptatja a felületet, vékonyítja a termőréteget, és így utat nyit a vízeróziós talajlemosódáshoz is. Hasonló jelenségre már rámutattunk a vízválasztók, dombtetők erózió elleni védőfásításainak tárgyalásában is. Újabban a mind nagyobb táblákban folytatott nagyüzemi mezőgazdasági növénytermesztési technológiák velejárójaként a kevésbé kötött, vályogtalajú mezőségi területeken is egyre gyakoribbak a deflációs károsítások (pl. tavasszal a szél a meglazított felszíni talajréteggel együtt az elvetett magvakat is elviszi). Úgyszintén deflációs környezetkárosítás kiindulásai a különféle meddőhányók, ipari hulladékok depóniái, erőművek hamuterei stb. A felsorolt helyzetekben a talaj védő fásítások feladata mindenekelőtt a deflációs károsítások megelőzése már a káros szélhatások támadási helyein, de szükség esetén attól távolabb, a széltől szállított és lerakott anyag által veszélyeztetett területeken is. A meddőhányók és ipari depóniák kivételével éppen ezért szinte minden esetben csakis a védőfásítások nagyobb területet átfogó rendszere lehet eredményes és hatékony meliorációs eszköz a defláció ellen. Homokterületek. Mint már rámutattunk, a deflációs eredetű talajkárosodás veszélye homokterületeinken a leginkább szembetűnő, és itt adódnak a legnagyobb arányban a fásításos meliorációs tennivalók. Ezek megtételére, a maguk korlátozott lehetőségei ellenére, már a kisparaszti gazdaságok is rákényszerültek, amikor a szél elhordómunkájának leginkább kitett buckahátakat befásították. Ez az érdek egybeesett azzal a ténnyel is, hogy éppen ezek a birtokrészek nagyon gyenge termőképességű talajoknak bizonyultak. A deflációs károsítás lehet teljes, amikor is vastag talajrétegeket teljesen eltüntet a szél, vagy csak részleges, amikor a durvább talajalkotó részek helyben maradnak, de a könnyebben mozgatható finomabb, a talaj termőképessége tekintetében értékesebb apró szemű szerves és ásványi alkotórészek eltűnnek. Éppen ezért a defláció nyomán ez utóbbi esetben is leromlik a talaj termőértéke. A pusztítás, illetve a lepusztulás felszíni formái a teknő, a garmada, a parabolabucka, a maradékgerinc. A szél nyilvánvalóan a kiemelkedő homoki terepalakulatokat támadja elsősorban, annál is inkább, mert ezeket a rendkívül kedvezőtlen termőhelyi körülmények folytán csak gyér növényzet borítja (10. kép). A talajvédelem és a környezetvédelem érdekei egyaránt azt kívánják, hogy a meliorációs fásítási rendszer kialakítása során ezeket a kiemelkedő hátságokat, buckákat elsőként és feltétlenül beerdősítsük. Ezeknek az erdőknek az uralkodó szélirányhoz viszonyított térbeli elhelyezkedése mellékes, a hangsúly azon van, hogy a szél támadási lehetőségét minden oldalról a lehetséges legnagyobb mértékben kikapcsoljuk. Ugyanezért mindenütt, ahol a mezőgazdasági gépek mozgását a lejtésviszonyok már megnehezítik, feltétlenül be kell erdősíteni a buckaoldalakat is. A szél a kevésbé kiemelkedő homokformákat — akár a sík területek homokfelszínét is — kikezdheti, ha nagyobb távolságban nem ütközik az erejét fékező védőfásításokba. Ehhez a mai nagyüzemi talajművelési és növénytermesztési technológiák 139
