Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
29. táblázat. Lejtős területek kaszáló- és legelőgyep-keverékei Súly VetőmagmennyiSúly Vetőmagmennyi% ség, kg/ha % ség, kg/ha Kaszáló, gyepes vízlevezető ÉK — É — ÉNy-kitettség DK — D — DNy-kitettség Magyar rozsnok 40 16 45 19,8 Réti csenkesz 20 8 10 4,4 Réti perje 30 12 30 13,2 Szarvaskerep 10 4 15 6,6 Összesen 100 40 100 44,0 Legelő ÉK—í — ÉNy-kitettség DK — D — DNy-kitettség Magyar rozsnok 30 13,5 30 14,4 Réti csenkesz 15 6,7 10 4,8 Réti perje 30 13,5 30 14,4 Vörös csenkesz 10 4,5 20 9,6 Szarvaskerep 10 4,5 10 4,8 Fehér here 5 2,3 — — összesen 100 45,0 100 48,0 Talajvédő gyep ÉK-É — ÉNy-kitettség DK — D — DNy-kitettség Magyar rozsnok 30 12,6 25 11,2 Réti perje 40 16,8 40 18,0 Vörös csenkesz 30 12,6 35 15,8 Összesen 100 42,0 100 45,0 Az istállótrágya az árunövónytermő területen jobban és gazdaságosabban hasznosítható. A műtrágyázást általában hazánk többi tájához hasonlóan szervezzük. Az adagok és arányok tervezésekor mindig a tervezhető termésből és a talajok táplálóanyagszolgáltató képességéből kell kiindulni, és figyelembe kell venni, hogy a nitrogén- és foszforigény a legnagyobb azokon a talajokon, ahol lejtős tájainkon gyepgazdálkodást folytatunk. Nyugat-Dunántúlon a kálium is növelte a termést, Eszak-Magyar- ország agyagbemosódásos barna erdőtalajain végzett kísérletekben ilyen hatást alig tapasztaltak, mindazonáltal a növekvő műtrágyaadagok használatakor a táplálóanyag-egyensúly végett e tájon is szükség van a harmonikus NPK-műtrágyára. A természetes gyepeken, déli kitettség esetén végzett műtrágyázási kísérletek eredményeiről tájékoztat a 6. ábra (Sípos A., 1972). A kísérletekben 1968-ban a sovány csenkesz, 1969-től pedig már a réti perje volt a gyeptípus uralkodó fűfaja. Az átalakulás tehát a műtrágyázás hatására megindult. A PK-műtrágyák őszi kiszórását a lemosás veszélye miatt nem javasolják. Véleményünk szerint takarmánytermő gyepeken — ha a csapadékelfolyást a korábban elmondott módon és mértékben csökkentjük — az őszi kiszórásnak nincs akadálya. Gyeptelepítés előtt 2—4 évre előre a műtrágyákat — az eddigi kísérletek eredményei alapján — a talajba munkálhatjuk (30. táblázat). 121
