Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások

— az öntözésre, — az okszerű hasznosításra a gyeptípus megváltozik, pl. réti-szolonyec talajon sovány, illetve apró csenkesz uralkodó növényű gyep helyett a keskeny levelű réti perje vagy a réti ecsetpázsit vagy a tarackos búzafű válik uralkodóvá. Ennek eredményeként a 90 q/ha-os zöldtermés 320—480 q/ha zöldtermésre nő. A gyeptípus az agrotechnikai módszerek hatására 3—4 év alatt változik meg. A túl­zott vagy tartósan egyoldalú trágyázás azonban nem mindig jár többlet terméssel, sőt sokszor káros hatású, és a beállt növényállomány leromlásához vezet. A szükséges műtrágyák mennyisége és aránya. A talajok tápanyag-szolgáltató ké­pessége, a gyepállomány faji és populációs összetétele, borítottsága, a termesztési és a hasznosítási cél együttesen szabják meg. A N főképp a termésmennyiségre és a béltartalomra hat, a P, a K, a Ca pedig a gyep állomány-összetételét és beltartalmi értékét befolyásolja. A gyeptelepítés ellenzőinek legfőbb érve, hogy a nagy termést adó első, második, ún. hőségévek után törvényszerűen bekövetkezik a gyep átmeneti, sok esetben végleges leromlása. Lampeter (1960) bizonyítja, hogy a mesterséges gyepekben az egyes fajok háttérbe szorulásának oka a tápanyagigényes kultúrnövények N-hiánya. Bármilyen mennyiségű tápanyagot tartalmazott is eredetileg a talaj, a természetes N-feltáródás a N-igényt követni nem tudja. A telepített gyepek termőképességének fenntartásához a kísérletek alapján a legjobb eszköznek a nagy adagú N-műtrágyázás bizonyult. Balázs (1971) ezt azzal egészíti ki, hogy a bőségévek alatti nagy mennyiségű föld feletti terméssel arányosan megnövekszik a gyökérmennyiség is, amit a talaj nem tud humi- fikálni. A N-hiány következtében és a korhadás során keletkező nagy mennyiségű C02 sem tud az évek során összetömődött felszínű talajból eltávozni (C02-mérge- zés). Öntözés. A telepítés biztonsága és a termésnagyság öntözéssel fokozható. Az idénynorma 300—360 mm, az öntözési forduló kelesztés esetén 8—12 nap, idény alatti öntözéskor 18—22 nap. Idényen kívüli öntözéssel az öntözőberendezések jobban kihasználhatók, csökkent­hető az öntözés idényszerűsége. A gyepek nyár végi kelesztése, az álló gyepek bete- lelése, a hiányzó téli csapadék kora tavaszi pótlása segíthető vele elő. A felülvetés és a telepítés kelesztő öntözéséhez kizárólag esőszerű berendezés hasz­nálható. Az idényen kívüli öntözés célját, idejét és módját a 23. táblázatban, az idény alattiét pedig a 24. táblázatban foglaltuk össze. A felülvetésre felhasznált fajok megválasztása függ: — az ökológiai tényezőktől (a talaj típusától, az éghajlattól, a gyep növényállo­mányától), 23. táblázat. Az idényen kívüli öntözés célja, ideje és módja Agrotechnikai művelet Öntözés agrotechnikai célja Öntözés ideje Öntözővíz­norma, mm Telepítés kelesztés VIII. 40 Felülvetés kelesztés IX. 40 Betelelte tés aktív gyökórzóna nyirkosán tartása TX—X. 60 Kiegészítő (elő-) öntözés a téli csapadék pótlása (az I. növedék termését és a II. növedék újrasarjadzásét segíti elő) II—IV. 60 8* 115

Next

/
Thumbnails
Contents