Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
A rétnövények sótűrésük szempontjából igen változatosak. így pl. a náciképű csen- kesz (Festuca arundinacea) és a szarvaskerep (Lotus corniculatus) 12—6 mmol-os oldatot is elviselnek. Közepes sótűrők (6—3 mmol) a franciaperje (Arrhenatherum elatius), a magyar rozsnok (Bromus inermis), a csomós ebir (Dactylis glomerata), a réti csenkesz (Festuca pratensis), a pántlikafű (Baldingere-Typhoides arundinacea), a lucerna (Medicago sativa), az eperhere (Trifolium fragiferum) stb. Kevésbé sótűrő fajok (3—2 mmol) a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), a korcshere (Trifolium hybridum), a fehérhere (T. repens), a vöröshere (T. pratense) stb. A gyepnövények sótűrő képessége függ a termőhelyi viszonyoktól, elsősorban a vízellátástól és a növények életkorától. így pl. a fiatal lucernanövények igen érzékenyek a talaj nagy sótartalmára, később viszont közepes sótűrők. A szikes talajok komplex meliorációjával megváltoznak a talaj fizikai és biológiai tulajdonságai, végső soron a növények tápanyag- és vízellátottsága. Hazánkban erre számtalan példa van, amikor a szikesen őshonos sovány csenkeszes (Festucetum pseudo vinae) vagy barázdált csenkeszes (Festucetum sulcatae) gyepek meliorációja révén nagy termőképességű mezofil gyepek (Festucetum pratensis, Alopecuretum pratensis, Lolietum perennis) alakultak ki. A gyepek felülvetése és újratelepítése A természetes gyepek feltörését a következők indokolják: — a gyep talaja alkalmas vagy alkalmassá tehető értékesebb gyep telepítésére, — az állattenyésztés fokozódó takarmányigénye, — az intenzív gyepgazdálkodás technikai és üzemi feltételei adottak, — az intenzív kezelés jövedelmező. A gyeptermesztés nem vonatkoztatható el hasznosításától. Minden intenzitási fokon lehetséges a terméssel összehangolt — legelő és — kaszáló jellegű hasznosítás. A gyepek termése összefügg a gyepet alkotó fajok potenciális termőképességével, felülvetésével és telepítésével. A felülvetésre és a telepítésre alkalmas fajok megválasztása a termőhelyi viszonyokon és az agrotechnikai lehetőségeken kívül a hasznosítási céltól is függ. Tartós gyepek kialakítása. Ennek hangsúlyozása és megvalósítása azért lényeges gazdálkodási tényező, mert a legelő költség- és jövedelmezőségi szintje az egyéb kaszáló jellegű tömeg- és szálastakarmány-termő területekétől eltérő az ott folyó termesztés és hasznosítás módszereiben. A telepített gyepekkel szemben a követelmények a következők: — megfelelő mennyiségű, minőségű (béltartalom), biztonságos és időzíthető termés, — az intenzitási foknak megfelelő termőképesség, — hosszú élettartam, — gazdaságosan feleljen meg a korszerű nagyüzemi gazdálkodás (termesztési, hasznosítási, üzemszervezési) feltételeinek. A feltörés főbb fázisai (nyár végi telepítés esetén). A gyepek feltörése és újratelepítése vagy szántóföldi telepítése Magyarországon főleg öntözött körülmények között biztonságos és eredményes. A telepített gyepek termesztése és hasznosítása csak akkor gazdaságos, ha az intenzíven folyik. Az intenzív gyepgazdálkodás nemcsak nagyobb termésmennyiséget és ennek megfelelő állati végterméket jelent. Ez azonban csak a gyeppel való állandó törődéssel érhető el és állandósítható. A komplex melioráció csak akkor hatásos, ha összhangban van a csatlakozó agrotechnikával és hasznosítási rendszerrel. Pl. nem elég csak az altalaj lazítás, kémiai 109
