Szabó Dénes: Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975)
Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések - Gördülő szárnyvezetékek
szárny vezetékek legfontosabb mutatói Üzemi nyomás a hid- ránsnál Vízszállítás Állások távolsága Átlagos intenzitás Egy állásból öntözhető terület [kp/cm2] 0/8] [m] [mm/h] [mxm] [ha] 3,5 9,0 18 6,11 18 X 300 0,54 3,5 13,5 24 6,97 24 X 300 0,72 3,5 22,0 24 13,54 24 X 300 0,72 3,5 26,5 30 10,51 30 x 300 0,90 3,5 35,0 30 13,94 30 X 300 0,90 3,75 30 18 15,00 18 X 400 0,72 2,5 15,3 18 14,8 18 X 210 0,38 3,5 18,6 18 17,7 18 X 210 0,38 2,5 7,65 18 7,4 18 x 210 0,38 3,5 9,3 18 8,8 18 X 210 0,38 3,5 14,1 24 8,8 24 x 240 0,58 3,5 16,2 24 10,1 24 x 240 0,58 3,5 20,0 24 12,5 24 x 240 0,58 3,5 25,0 36 10,0 36 x 240 0,87 3,5 34,0 36 13.5 36 x 240 0,87 3,5 42,4 36 16,8 36 x 240 0,87 3,5 51,6 36 20,4 36 x 240 0,87 3,5 8,87 18 5,75 18 X 240 0,43 4,5 16,0 30 7,4 30 x 240 0,72 szerkezeti elemek kialakítása szigorúbb gyártástechnológiát követel, és ennek ellenére gyakoribb a meghibásodás lehetősége is. A gördülő szárnyvezetékek általában 100—130 mm-es csőátmérővel készülnek. Hidraulikai szempontból ezek alkalmasak a liosz- szabb szárny vezetékek kialakítására. A 300—400 m-es vezetékek hosszának további növelése már sem hidraulikai, sem szilárdsági szempontból nem tanácsos. A meglevő és a közeljövőben felépülő felszín alatti csőhálózattal rendelkező félstabil öntözőtelepek ugyanis a 240 — 250 m-es szárny vezeték üzemeltetésére alkalmasak. E vezetékek természetesen nemcsak hidránsokról, hanem közvetlenül szivattyúaggregátról is üzemeltethetők, ha az egyéb feltételek is biztosítottak. 01
