Szabó Dénes: Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975)

Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések

Gépesített áttelepítési! esőztetö öntözőberendezések

A növénykultúrák számára szükséges víz biztosítására hazánkban az esőszerű öntözés terjedt el a legszélesebb körben. Meg kell azonban mondanunk, hogy ez az öntözési mód a legdrágább valamennyi között. Ahhoz tehát, hogy e költséges munkafolyamat eredményes és gazdaságos legyen, elengedhetetlen, hogy az esőszerű öntözést is korszerű eszközökkel, berendezésekkel, szárnyvezetékekkel oldjuk meg. A gyakorlat tapasztalatai szerint a szárnyvezetékek táblán belüli mozgatása igényli a legtöbb kézi munkaerőt. Ez magyarázza, hogy napjainkban már világszerte a legkülönbözőbb gépesített áttelepí- tésű esőztető szárnyvezetékekkel találkozhatunk.

Akár kézi, akár gépi áttelepítésű szárnyvezetékről is legyen szó, szabályszerű és gazdaságos üzemeltetésük egyik előfeltétele a gyártó által előírt üzemeltetési nyomás és vízszállítás biztosítása. Erre azért kell megkülönböztetett figyelmet fordítanunk, mert a nyomás (H), a hozzá tartozó vízszállítás (Q), a szórófejek fúvókaátmérője és a fúvókából kiáramló víz porlasztása egymással szorosan összefüggő tényezők. Bármelyik megváltoztatása az egyensúly megbomlását okozza. A leggyakrabban az előírtnál alacsonyabb nyomás fordul elő. Természetesen ehhez az alacsonyabb nyomáshoz is tartozik egy vízszállítási érték, de akkor már nem megfelelő a sugár porlasztása. A 16. ábrán látható a hazai gyártású ALVSz—130 jelű szárnyvezeték Q—II jelleggörbéje, amelyről leolvasható a különböző fúvókaátmérők különböző nyomásokhoz tartozó vízszállítása. E szárnyvezeték csatlakozásánál előírt üzemi nyomás 3,5— 4,0 kp/cm2. Ezen az értéken jól szétporlasztva jut a légtéren keresztül az öntözővíz a talajra. Ennél alacsonyabb nyomáson romlik a porlasztás minősége. A víz nagy cseppek ben, egyenetlen el24