Szabó Dénes: Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975)

Az esőszerű öntözés hazánkban - Az esőszerű öntözés munkafolyamatai, eszközei és szerelvényei

Az egyszerűbb szórófejek csak körkörös, a bonyolultabbak kör- szektoros üzemre is alkalmasak. Jellemzésükre a következő mutatókat fogadták el:

H — a szórófej csatlakozásánál mért üzemi nyomás [kp/cm2],

Q — vízszállító képesség, az a vízmennyiség, amelyet a szórófej időegység alatt kiszór [m8/h],

R — a szórástávolság, az a legnagyobb távolság, amelyen a szórófejből kirepülő vízcseppek még összefüggő csapadékot alkotnak [m],

i — átlagos intenzitás, az az öntözővízoszlop-magasság, amely egységnyi idő alatt hull az öntözendő területre [mm/h].

A szórófejeket általában bronzból, alumíniumból vagy műanyagból készítik. Az általános célú mezőgazdasági öntözésre használt szórófejeken kívül találkozunk még különleges feladatokra alkalmas, például trágyalé- és fagy védelmi szórófejekkel (12. és 13. ábra).

A PR—52/2 jelű szórófejből (14. ábra) kilépő vízsugár turbinakereket forgat. Az ehhez erősített ütközőlapon egy-egy pillanatra megtörik a sugár, miközben az ütközőlapon erőt fejt ki. Az így

12. ábra. TSZ—2 jelű gumifúvókás trágyalészórófej

21