Szabó Dénes: Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975)
Az esőszerű öntözés hazánkban - Az esőszerű öntözés munkafolyamatai, eszközei és szerelvényei
csövek szerelése nehézkesebb, de azért még ma is találkozhatunk velük gazdaságainkban (5. ábra). A hidromatik rendszerű csőkötés a műanyag csövek összekapcsolására alkalmas megoldás (6. ábra). Az említett kapcsolási módokon kívül még sokféle fajtájuk ismeretes. Közös tulajdonságuk, hogy összeszerelésük után a szomszédos csőtagok között kisebb-nagyobb szögeltérést tesznek lehetővé. Anyaguk többnyire acél, alumínium vagy ütésálló műanyag. A csővezetékekhez a legkülönbözőbb kialakítású idom- és átmeneti darabok, elzárószerelvények stb. csatlakoztathatók. így az egyenes csőtagokból és az idomdarabokból a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó csővezetékek állíthatók össze. Szórófejek Feladatuk, hogy az öntözőcsőben áramló vizet a légtéren keresztül egyenletesen szétosztva juttassák ki a talajra. Ennek érdekében kettős követelményt kell kielégíteniük: egyrészt olyan sebességgel kell kilövellniük a vizet, hogy az a kívánt távolságra eljusson, másrészt úgy bontsák meg a sugarat, hogy a területen minél egyenletesebben, esőszerű cseppekben hulljon le. Jelenleg a szórófejek rendkívül széles választéka vásárolható, így anyaguk, műszaki megoldásuk, üzemeltetési módjuk, a különféle speciális igényekhez való alkalmasságuk szerint a sokféle szórófejet több szempont alapján csoportosíthatjuk. Egy részük olyan kialakítású, hogy nem tartalmaznak mozgó alkatrészt. Ezek az úgynevezett álló szórófejek (7. ábra). Nagyobb részük azonban saját mozgatásukra a kilépő víz vagy a bennük uralkodó nyomás energiáját használják fel. Ezek a körforgó szórófejek, amelyek sugárcsövét egyenletesen forgatja a meghajtó szerkezet. Legegyszerűbbek a len- gőkarosszórófejek, amelyek mozgatásához szükséges erőt a vízsugár által kibillentett lengőkar ütközése adja (8., 9., 10. és 11. ábra). 18
