Szabó Dénes: Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975)
Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések - Körbejáró öntözőberendezések
Ságokban szükségessé teheti a körbejáró berendezések üzembe állítását. Gyakorlatilag minden szántóföldi kultúra öntözésére alkalmasak, függetlenül a növénymagasságtól és a talaj minőségétől. Az 5%-nál nagyobb lejtésű területek öntözésére azonban már nem javasolhatók. Tény az is, hogy csak felszíni akadályoktól mentes területeken üzemeltethetők. A nagy vízszállítás, a nyomásigény és a mozgás jellege miatt üzemeltetésükhöz speciális telep szükséges. Általában vagy csőkútról vagy az öntözött terület szélén húzódó élő vízfolyásból táplálhatok. A kiszórt csapadék mennyisége minden géptípuson szabályozható vagy fúvókacserével, vagy egyszerűen egy szelep állításával. A csővezeték alatti szabad magassága olyan nagy, hogy legtöbbször a traktor vontatta gépcsoport is minden nehézség nélkül közlekedhet alatta. Kezelésük szakképzett személyzetet és esetleg javítócsoportot igényel. Az áttelepítés a gépet jól ismerő, képzett kezelőszemélyzet feladata. Azt egyébként, hogy e gépeket csak egy állásban vagy — áttelepítéssel — több állásban célszerű-e üzemeltetni, a helyi körülmények, az öntözés célja és a gépek ismerete alapján, gondos mérlegelés után kell eldönteni. Összefoglalva a körbejáró öntözőberendezésről elmondottakat megállapítható, hogy olyan helyen célszerű ezeket a berendezéseket üzemeltetni, ahol a terep megfelelő, mentes a felszíni akadályoktól, és az üzem igénye az intenzív öntözés, a legkisebb élőmunka-felhasználás és az öntözés automatizálása. A körbejáró berendezések fontosabb üzemeltetési adatait a 10. táblázat foglalja össze. Ezek között közlünk néhány variációs lehetőséget is. 148