Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
7. A fejlődés második szakasza
állomás létesült. Ebben az időben készült el — a vízgazdálkodási szakágazatok terveivel szinte egyidőben — a Balaton első átfogó kutatási-fejlesztési terve. Ebben az időben megindított széles körű hidrológiai adatgyűjtés eredményei igen jól szolgálták a vízszint- és vízkészlet-szabályozást, a hullámzás, a vízlengés mechanizmusának (Muszkalay, 1973) megismerését, a Balaton vízkészletének meghatározását (Szesztay, 1962). A mennyiségi vizsgálatokkal szinte egyidőben indultak meg a vízminőségre (kémiai, biológiai), (Pásztó, 1963), a Balaton és vízgyűjtőjén levő szennyezőforrások hatásának vizsgálatára, a szennyvíz-távoltartás megoldására (53. ábra),a. feliszapolódásra (Szesz- tay, 1961; VITUKI, 1963, 1965), a part- és mederszabályozásra vonatkozó vizsgálatok. A munkában igen intenzíven vettek részt a vízügyi szolgálat gyakorlati szakemberei, elsősorban a területileg illetékes három (a Középdunántúli, a Nyugat-dunántúli és a Dél-dunántúli) vízügyi igazgatóság és a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV). 53. ábra. A VITUKI balatonszemesi kutatóállomása A Balaton, mint Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tava (54. ábra) iránt különösen az elmúlt két évtizedben fokozott üdülési igény nyilvánult meg. A vízkészlet-szabályozás során ezen elsődleges szempont mellett természetesen a hajózás, a halászat, az egészségügy, a partvédelem, feliszapolódás és a vízhasználat igényeit is figyelembe kellett venni (Baranyi, 1982). Érdemes megemlíteni, hogy a Vízrajzi Osztály 1886. évi munkája során (Vízrajzi Osztály, 1887) állapította meg először a Balaton szabályozási vízszintjét, az igények értékelése során akkor az elsődleges szempont a vízhasználat volt és az üdülés (fürdőzés, vízi sport) mint igény — amely napjainkban meghatározó szerepet tölt be az üzemi vízszintek megállapításánál — nem is merült fel. A Balaton vízkészlet-szabályozását megbízhatóan csak hosszú idejű és széles körű, megfelelő sűrűségű hálózat (54. ábra) adatai alapján lehetett elkészíteni. Az 1921—80 közötti időszak havi adataiból a folyamatosan 98
