Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

7. A fejlődés második szakasza

46. ábra. A kolmatációs folyamat szivárgáscsökkentő hatása

Az 1970. évi Tisza-völgyi, majd az 1980. évi Körös-völgyi árvizek után az árvízvédelmi töltések altalajainak vizsgálata került előtérbe. A gátszakadások szempontjából veszélyes altalaj rétegződés és az ősmedrekkel való kereszteződés helyeinek feltárása {Fehér, 1983) mellett az altalaj vizsgálatára új, komplex, horizontális geoelektromos szelvényezési módszert (Szilvássy, 1980) dolgoztak ki. Az árvízvédelmi töltések viselkedésének részletes feltárása érdekében egy talaj technikai (1965), és egy kolloidkémiai laboratórium (1969), {47. ábra) létrehozására került sor.

Az árvízvédelmi töltések védőképességét nagymértékben befolyásolja a védvonalba épített vagy a védvonal közelében levő műtárgyak állapota. A Vízrajzi Osztály már 1895—98 között elkezdte a műtárgyvizsgálatokat, főként a belvízzsilipek állapot vizsgálatát. E feladatkör napjainkig igen nagyot fejlődött és a legmodernebb műszerek és a legújabb módszerek (izotóp, ultrahang stb.) alkalmazásával az összes nagyobb magyarországi

92