Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

1. Az egységes szervezet előtti vízrajzi tevékenység

Ezek a értesítések „a már tényleg beállott és észlelt vízállásokról szólották anélkül, hogy a későbben várható vízállásokra nézve valami tájékoztatást adtak volna. Mégis tényleg az lett az eredménye, hogy minden képzettebb és buzgóbb vízimérnök maga-magának csinált saját tapasztaltaiból” következtetéseket a várható vízállásokra (Péch, 1898).

A vízállás észlelésekkel szinte egyidőben, vagyis jóval a Vízrajzi Osztály felállítása előtti időben, az 1800-as évek elején a vízhozammérések is megindultak. Huszár Mátyás 1825-ben a pozsonyi szelvényben részletes, pontonkénti szárnyméréssel határozta meg a Duna vízhozamát. Az 1836—38. években Pozsony és Újvidék között már 18 dunai szelvényben, 15 mellékágban és 6 mellékfolyó torkolati szelvényében mérték a vízhozamot. E vízrajzi felvétel sorozatban a vízsebességet világviszonylatban is elsők között, kötélre függesztett Woltman-szárnnyal mérték és a pontonkénti mérések alapján Vásárhelyi (1845) szintén világviszonylatban elsőként határozta meg a mélység szerinti sebességeloszlás törvényszerűségeit. Révy Gyula a Parana, az Uruguay és a La Plata folyók (Dél-Amerika) vízhozamát világviszonylatban elsőként mérte meg kettősen (bifilárisan) felfüggesztett sebességjelző szárnnyal függély menti integrálással {Révy, 1874). Horváth Ignác műegyetemi tanár az 1876. évi dunai árvíz tetőző vízhozamának mérésénél elsőként alkalmazott saját szerkesztésű villamos jelzőberendezéssel (4. ábra) kiegészített vízsebességmérő szárnyat.

4. ábra. Horváth Ignác villamos jelzőberendezése (1876)

Horváth Ignác a Morse-féle telegráfhoz hasonló írógéppel (egy kis elektromotorral) jegyeztette föl a papírszalagra a szárny fordulatait és az órából jövő másodperc jeleket. A négy kar közül az egyik a szárny áramkörébe volt bekapcsolva és tűje minden 100. vagy minden 10. vagy esetleg minden egyes szárnyforgáskor kis vonalkát vájt a papírszalagra. A második kar minden másodpercben húzott egy vonalkát, a harmadik pedig vízszintes hosszú vonalat írt, ha a műszer a mederfenékre ért. A negyedik

8