Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
7. A fejlődés második szakasza
40. ábra. Vízmérce állomások, amelyekre kétnapos időelőnyű előrejelzés készül A folyamatos előrejelző modellek területén a Duna folyamatos vízállás ill. vízhozam előrejelzésére kidolgozták a diszkrét kaszkád modellt (OPDUNA program) ill. az adaptív önbeálló modellt (SETUPR program), (39. ábra). A lineáris extrapolációval (Harkányi, 1982) kiegészített diszkrét kaszkád modell alkalmas arra, hogy operatív körülmények között (részleges adathiány, külföldi előrejelzések hiánya a belépő szelvényekre, vízhozamgörbék pontatlansága) is megfelelő eredményt szolgáltasson. Az adaptív önbeálló modell alapja az előzőleg elkövetett előrejelzési hiba ill. az új észlelés eredménye (Ambrus, 1980, 1982). Az operatív alkalmazás tapasztalatai rámutattak arra, hogy az önbeálló előrejelző módszer (SETUPR program) önmagában csak a Duna alsó szakaszán ad jó eredményeket és csak rövidebb időelőny esetén. A diszkrét kaszkád modell (OPDUNA program) hibái az időelőny növekedésével lassabban növekednek (Ambrus-Szöllősi-Nagy, 1982). — Jégelőrejelzési módszer kidolgozása és adaptálása a Dunára és a Tiszára 1979- ben fejeződött be (Hirling-Károlyi, 1981). A VITUKI folyamatos számítógépes jégelőrejelző rendszere (ICEFOR) átfogja a különféle jégjelenségek hosszú-, közép- és rövidtávú módszereit és lehetővé teszi a jégjelenségek folyamatos előrejelzését a jég megjelenésétől a folyó megtisztulásáig (Hirling, 1982).-A hosszútávú tájékoztató jellegű előrejelzések területén 1975-ben kidolgozásra került egy előrejelzési módszer, amely a február végén a Duna vízgyűjtőjének hóban tárolt vízkészlete alapján grafikus segédletek segítségével lehetővé tette a lefolyás 3 havi előrejelzését (VITUKI 1985). 1979-ben pedig kidolgozták a numerikus nemlineáris regressziószámítás alkalmazásával ezen előrejelzés numerikus változatát. A modulszerkezetű előrejelzési rendszer követelményeinek megfelelően kidolgozták (Bartha-Harkányi 1985) a csapadék-lefolyás modellt (GAPI), mely a folyamatos előrejelzés I. modulja és önmagában is modul szerkezetű, mert három modulból áll. A GAPI modell segítségével készített egynapos előrejelzéseket és a tényleges vízhozam-idősorokat a Fekete-Körös sarkadi szelvényére a 41. ábrán mutatjuk be. 85