Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
7. A fejlődés második szakasza
1985) meghatározta a „vízrajzi tevékenység -et és az e feladatot ellátó intézmények feladatait. „Vízrajzi tevékenység természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokban részt vevő felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek — állapotuk és változásaik - egységes rendszerbe foglalt megismerése és előrejelzése.” A vízrajzi feladatok ellátásának elvi — szakmai irányítását, egységes rendjét biztosító koordinációt és szakmai ellenőrzést az OVH (illetékes szervezeti egysége), a vízrajzi tevékenység területi feladatait a vízügyi igazgatóságok, a vízrajzi tevékenység országos központi feladatait és a hagyományos megalapozásával kapcsolatos feladatok egy részét a VITUKI, míg a vizek társadalmi-gazdasági hasznosításának folyamataira irányuló vízrajzi tevékenység hagyományos megalapozását és központi teendők ellátását a VGI végzi {OVH, 1985). A decentralizálás szükségszerűen maga után vonta az ország észlelő- és mérőállomásaiból származó adatok összes helyének a megadását, az adattári katalógusnak az elkészítését. A mért adatok egyrészéről tájékoztatnak ugyan a rendszeresen megjelenő vízrajzi évkönyv egyes kötetei és az 1970-es évek közepétől néhány vízügyi igazgatóság által kiadott területi adatgyűjtemény. A hozzáférhető összes adatról, azok fajtáiról és időbeni terjedelmükről először a VITUKI ’’VízrajziIntézet adattárának katalógusa" jelent meg (1981), majd a vízügyi igazgatóságok által összeállított anyagot ,,A vízügyi igazgatóságok vízrajzi adattárainak katalógusa” címmel a VITUKI 1984-ben jelentette meg. 7.2. Kísérleti és táj-jellemző területek A hidrológiai adatgyűjtés fejlődésében fontos szerepet töltenek be a kísérleti és táj-jellemző területek. Az adatgyűjtésben a reprezentativitás elvének széles körű alkalmazása a táj-jellemző területek országos rendszerének kialakítását, a hidrológiai jelenségek részleteinek megismerése, tényezők közötti finomabb összefüggések feltárása pedig a kísérleti területek létesítését kívánta meg. A kísérleti és táj-jellemző állomások létesítése a következő alapelvek szerint történik. A hidrológiai észlelőhálózatok fejlesztése és a táj-jellemző ill. a kísérleti területek kiépítése szoros kapcsolatban van. E kapcsolatot a tudományos és a gazdasági feltételek egyaránt jellemzik. Tudományos indokok közé tartozik, hogy a hidroló- giailag feltáratlan területeken a táj-jellemző területek és állomások a vízrajzi észlelőhálózat gerincét alkotják. Sűrű észlelőhálózat esetén a táj-jellemző területek hálózatának kialakítása az adatgyűjtő munka belső átrendezését, minőségi fejlesztését jelenti, ami az észlelőállomások számának csökkentésével járhat együtt (Lászlóffy-Szesztay, 1966). Az észlelőhálózat és a kísérleti területek tudományos kapcsolatára legjellem74
