Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
4. Az első tudományos eredmények
A vízhőmérséklettel kapcsolatos tanulmányok közül a mélység szerinti változás vizsgálatát kell kiemelni. A Balatonban az 1899. évi kerekedi mérések szerint a vízfelszín, a vízfenék és az iszap hőmérséklete — a levegő átlagos havi hőmérsékletével — a VI. táblázatban közöltek szerint változott. A vízhőmérséklet mérések már 1887-ben kiterjedtek (Bogdánfy, 1901) a Duna, a Duna vizével közvetlen érintkező talajban levő víz, valamint a folyótól távolabbi talajvíz hőmérsékletváltozásokra is (9. ábra). A Vízrajzi Osztály 1902-ben kiadta ,,A Duna- és Tiszavölgyi Ármentesítő Társulatokra vonatkozó statisztikai adatok”-at. Az adatgyűjtemény a Duna-völgyben 28, a Tisza-völgyben pedig 43 társulat adatait foglalja magában. A mű közli az ármentesítő társulatok kiterjedését, töltéseik hosszát, a töltésekben elhelyezett műtárgyak beruházását, a társulati kölcsönöket, az adóvisszatérítéseket és egyéb hozzájárulásokat. Ez a nagy fontosságú mű 1904-ben a 2. és 1916-ban a 3. kiadásban is megjelent. A Vízrajzi Osztály 1903-ban kiadta a hazai vízfolyások vízgyűjtőterületeinek a kimutatását. A vízgyűjtő vízválasztó vonalait az 1 : 75 000 katonai térképen rajzolták meg és a területeket planiméterrel állapították meg. Az ország területét a vízgyűjtők szerint 5 vízvidékre osztották és ezekről 1 : 900 000 méretű áttekintő térképet készítettek. Balatoni átlagos havi jég- és vízhó'mérsékletek 1899 VI. táblázat Levegő Víz Iszap felszín fenék hőmérséklete O C Január 2,6 0,7 1,2 1,6 Február 2,7 — ' 1,8 2,1 Március 4,5 — 4,4 4,3 Április 11,210,5 8,7 Május 14,5 17,6 16,6 14,1 Június 17,4 20,6 20,3 17,4 Július 20,3 23,0 22,7 21,2 Augusztus 19,8 20,6 20,4 20,0 Szeptember 15,9 17,7 17,5 17,5 Október 10,1 13,2 13,1 13,6 November 6,4 — 6,3 8.0 December-2,9 0,4 1,4 3,8 27
