Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

1. Az egységes szervezet előtti vízrajzi tevékenység

A vízért való küzdelem először a jó ivóvíz biztosításáért indult meg. Az i. sz. után 100-ban épült meg Aquincum vízvezetéke, mely vizét a mai Római-fürdő forrásaiból nyerte. Ez a vízvezeték mintegy 2300 m hosszú volt. A vízvezeték a lakosok részére ivóvizet szolgáltatott és a fürdőt is táp­lálta. A 15. században Mátyás király építtette meg a budai és a visegrádi palota vízellátását szolgáló vízvezetéket. A budai vár vízellátását a szabadság­hegyi ún. Sváb-kút, a Városkút és Béla király kút forrásai szolgáltatták. A kutakból ólom-, ón- és agyag csöveken keresztül jutott el a víz a várba. Ezenkívül akkor már a mai budai kioszk helyén elhelyezett lóhajtású víz­emelő is szállított fel a várba vizet. A török hódoltság idején pedig több emberhajtású taposómalom működött a vár vízellátása érdekében. 1770-ben Kempelen Farkas korszerűsítette a régebbi vízemelő gépet és járgányos lóhajtásúra alakította át. 1833-ban elkészült Budán az első mélyfúrású kút, az Alkotás utca 273. számú telkén. A furat mélysége 145 m volt és vize a térszín alatt 6 m mélységig emelkedett. Budapest vízellátása érdekében Balló (1873) meghatározta a Duna lebegtetett hordalékát és a vízben oldott anyagokat, mivel „Magyarország fővárosa ivóvizét (közvetlenül és közvetve) a Dunából meríti, s nem sokára a nyers Duna-vizet mesterséges módon, azaz szűrés által fogják tisztítani”. A Lánchíd szelvényében 3 helyen (a jobb és a bal part közelében és a közepén) az 1867., 71. és 72. években vett 1-1 liter vízben levő hordalékmennyiséget vizsgálta. Megállapította, hogy a Duna 1 m3 vizében átlag 142,8 g lebegtetett hordalék van, 15,5 g és 301,1 g szélső érték mellett. Az évi lebegtetve szállított hordalék mennyisége mintegy 9 millió m3, vagyis 15,8 millió tonna. Az oldott anyagok mennyisége nm­enként átlag 186,9 g, egész évben mintegy 20,8 millió tonna. A Duna-víz literje Buda­pestnél 1872. november közepén az /. táblázatban feltüntetett oldott anyagokat tartalmazta {Balló, 1873). I. táblázat Duna-vízben levő oldott anyagok (1872) [g/1] Kettős szénsavas mész 0,1277 Kettős szénsavas magnézium 0,0633 Kénsavas kalcium 0,0292 Konyhasó 0,0035 Vasoxid nyom Kovasav 0,0018 Ammóniák 0,00367 Szerves anyagok 0,0128 Nitrátok nyom Szabad szénsav 0,0163 összesen 0,25827 12

Next

/
Thumbnails
Contents