Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)

8. A jövőről

8. A JÖVŐRŐL

Befejezésül néhány szót ajövőről. A száz év fejlődését tekintve a jövő útja egyértelmű: a hidrológia, a vízgazdálkodás feladataihoz szorosan kapcsolódva jött létre (a Tisza szabályozásához szükséges adatok összegyűjtése egye- séges szervezet létrehozását eredményezte) és fejlődött. A hidrológia és a vízgazdálkodás szakterületei közötti szoros kapcsolat miatt az egyik szakterület helyzetének vagy az abban bekövetkezett változásoknak mindig jelentős hatása volt a másik szakterületre (WMO, 1975). Az is tény, hogy e kapcsolatban levő dinamizmus erejét a két szakterület közül a vízgazdálkodás adta. A víz és a társadalom kölcsönhatása az elmúlt száz év során is a hidrológia fejlődésének és tudományos előrehaladásának legfőbb ösztönzőiéként működött. A jövőben a vízgazdálkodás fejlődése tovább gyorsul, összetettebbé válik. Ez viszont új vizsgálati eljárások és módszerek alkalmazását teszi szükségessé. E megállapítás különösen igaz a Kárpát-medence legmélyebb részén érdekelt magyar vízgazdálkodásra. Az ország geometriai méretei egy sajátos faktort is előtérbe helyeznek, éspedig a vízgazdálkodás érzékenységét az idő-tényező iránt.

A vízgazdálkodás fejlődése, összetettebbé válása az adatgyűjtés folyamatosságát, vagy még pontosabban meghatározva, a folyamatos adatsor előállításához szükséges adatgyűjtést kívánja meg. A hidrológiai adatgyűjtés fejlődése tehát az automatikusan működő regisztráló műszerek országos és regionális hálózatban való széles körű felállítását jelenti.

Az idő-tényező pedig az országos és regionális szinten a távjelzést és a számítógépi feldolgozást követeli meg. Ez utóbbi igény már a feldolgozandó adatok egyre növekvő száma következtében is felmerült.

Végül a gazdaság fejlődésével, a népesség szaporodásával nőtt a víz- gazdálkodásban a kockázati elem jelentősége. Ez pedig azt jelenti, hogy nem elégséges az eddigi módszereket csupán számítógépre vinni, hanem új, megbízhatóbb eljárásokat kell kidolgozni. A magyar hidrológusok ezen az úton is megtették az első lépéseket. A rendszervizsgálat termékeny talajra talált. Elkezdődött az előrejelzés területén a modul modellek alkalmazása, továbbá a vízgyűjtők matematikai rendszermodellezése. A fejlődés további ütemét statisztikai és valószínűségelméleti eljárások széles körű alkalmazása fogja meghatározni. Egyről azonban sohasem szabad megfeledkezni, bármekkorára is növekedjék adathalmazunk, bármilyen gyorsan is dolgozza azt fel a nagyteljesítményű számítógép, nem szabad megfeledkeznünk az adat fizikai értelmezéséről. A következő száz év fejlődéséhez a szellemi és fizikai alapok megvannak, csak élni kell velük és az eredmény nem marad el.

111