Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
7. A fejlődés második szakasza
Az ismertetések sorába feltétlen beletartozik Horváth Ignác műegyetemi tanár 1879-ben tett azon indítványának megvalósulása, hogy a vízhozammérés pontosságának javítása érdekében a Kvassay-zsilipnél vízsebességmérő szárny hitelesítő állomás létesüljön. Az itt létesült első, kereken 50 évig üzemelt állomás után 1985-ben kezdte meg működését az új, korszerű és minden igényt kielégítő hitelesítő csatorna. A szárnyak bemérése számítógéppel vezérelt adatlekérdezéssel és kiértékeléssel történik. Az úttávadó mm pontosságú és a jeleit fogadó számláló mindkét irányú mozgás regisztrálására alkalmas, így mód van a visszaállás pontosságának ellenőrzésére is. Az időmérés 1/128 s felbontásban történik. Az alkalmazott software lehetővé teszi a különböző típusú mérőszárnyak megfelelő mérését és a méréssel egyidőben gépi úton a mérési jegyzőkönyv elkészítését. A másik nagyon lényeges létesítmény, amely szintén végigkísérte a Vízrajzi Szolgálat száz éves fejlődését, a mért adatok tárolását és könnyen hozzáférhetőségét biztosító adattár. A számítógépek (VÍZIG-ek, VGI, VITUKI) adathordozóin tárolt és feldolgozott adatsorok mellett a több, mint száz év, jórészt eredeti mérések, felmérések központi tárolását korszerű formában lehetővé tevő, teljesen újjáépített Központi Vízrajzi Adattár (Archívum) éppen a száz éves évfordulóra, 1986-ra készült el. 7.4. Nemzetközi kapcsolatok A Vízrajzi Osztály fejlődésének első korszakát a nemzetközi kapcsolatok bemutatásával fejeztük be. Az analógia megköveteli, hogy a fejlődés második szakaszának befejezésénél is szóljunk a nemzetközi életben való részvételről, annak ellenére, hogy egy sor nemzetközi kapcsolatot már az egyes kutatások bemutatásánál ismertettünk. A víz, akár a természetes hidrológiai körfolyamatot tekintjük, akár az emberi beavatkozásokkal megváltozott természetes vízháztartási viszonyokat vizsgáljuk, nem ismer államhatárokat, ahogy azt az ENSZ Vízügyi Konferenciája leszögezte (Mar del Plata, 1977). A víz, mely egyes területeken katasztrófákat okoz, másutt az élet létalapja, az utóbbi évtizedekben a nemzetközi együttműködés középpontjába került. A nemzetközi együttműködésre, az első nagyszabású tervet, az UNESCO a Hidrológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségével (IAHS) közösen dolgozta ki és 1965-ben indította útjára. 1964—74 között Nemzetközi Hidrológiai Dekád (NHD), 1975-től pedig Nemzetközi Hidrológiai Program (NHP) néven. Magyarország kezdettől fogva részt vesz a célkitűzések megvalósításában. A Nemzetközi Hidrológiai Dekád befejezésekor a Magyar Nemzeti Bizottság egy összefoglaló tanulmányt álllított össze ,,Hungary and the International Hydrological Decade” (1974) címmel, melyben bemutatják a 105
