Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
II. A víz fizikai, kémiai és biológiai sajátosságai - 5. A víz fizikai tulajdonságai
A tiszta (desztillált) víz sűrűsége 4 °C hőmérsékleten és normál légköri nyomáson a legnagyobb, éspedig: pw = 1000,0 kg m~3. A számítások során mindig a sűrűséget kell alkalmazni. Az Sí bevezetése előtt igen elterjedten használták a fajsúlyt (7). A fajsúly a sűrűség (p) és a nehézségi gyorsulás (g) szorzataként számítható, így a tiszta, 4 °C-ú víz fajsúlya normál légköri nyomáson: = 9806,65 (N m—3). A víz tisztaságát azért kell hangsúlyozni, mert a szennyeződések lényegesen megváltoztathatják a víz sűrűségét. Pl. lebegtetett hordalékban gazdag, 4 °C-ú víz sűrűsége, normális légköri nyomáson, elérheti az 1020 kg m—3 értéket is. A víz azon tulajdonsága, hogy sűrűsége +4 °C-nál a legnagyobb - vagyis mind a melegebb, mind a hidegebb víz a -1-4 °C-ú víz fölött helyezkedik el - elsó'sorban az állóvizeknél (tavak és tározók) meghatározó jelentőségű. (Befagyás-élővilág.) A jég sűrűsége pg = 917-920 kg m-3 közötti értékkel vehető figyelembe. A hó sűrűsége54 (tömörsége) lényegesen változik az idő függvényében:- a frissen hullott hó (hóréteg) sűrűsége a legkisebb (pn,o), értéke 50-150 kg m~3 között van és elsődlegesen a lehulláskor uralkodó léghőmérséklettől függ. Az 50 kg m-3 a hó sűrűségének elméleti minimuma (Yosida, 1956)\- a zavartalan hótakarő (egymásra rakodó hórétegek) sűrűsége egyenletesen növekszik;- a hótakaró sűrűsége a legnagyobb (pn,max), amikor a hó elveszti kristályos szerkezetét, és cseppfolyós állapotba megy át, értéke 500 kg m-3 körüli;- a hótakaró sűrűsége kritikus (pn,Cr), amikor kapillárisán telített, azaz éppen a telítettségi víztartalommal rendelkezik. Ez az érték a lefolyás vizsgálata szempontjából fontos, mert a további olvadásból (esetleg esőből) származó vízmennyiséget a hótakaró kapilláris rendszere már nem képes tárolni, és megkezdődik a hóolvadásból származó lefolyás. Értéke 200 és 320 kg m-3 között változik (Seppanen, 1961) és korrelációs kapcsolatban van a hórétegek számával (Kovács, 1979). Magyarországon a hó sűrűségének meghatározására széles körű vizsgálatokat végeztek (Kovács, 1979). Megállapították, hogy- a frissen esett hó sűrűsége Pufi = 118 ± 28 (kg m-3) (5-1) értékű, és nem függ sem a tengerszint feletti magasságtól, sem a terep lejtésszögétó'l. A mintegy 25%-os szórást nagyrészt a kristályméretek eltérése okozza, amely viszont a lehulláskor uralkodó léghőmérséklettól függ;- a hótakaró kritikus sűrűsége, az 1960-71 közötti idó'ben 969 kritikus napon végzett mérés alapján, Pn,cr = 245 ±60 (kg m“3) (5-2) értékű. 54 54 Hó sűrűsége (snow density): egységnyi hótérfogat tömege (MSz-10-2263: 1980). Sl-mértékegysége (MSz-f 900-3:1978 szerint) a kilogramm per köbméter; jele: kg m-3; betűjele (jelölése): pn. 97
