Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 4. A vízháztartási mérleg
Magyarországon is megállapították a hidrológiai év kezdő napját. Ez a nap október végére esik, és így nálunk a hidrológiai év kezdete november elseje (Németh, 1959). A vízháztartási mérleg felállítása általában vízgyűjtő területre terjed ki, de vizsgálhatjuk a Föld, ill. a légtér egészét, vagy lehet egy vízgyűjtő részterülete (részvízgyűjtő) is. A Föld, ül. a légtér egészére felállított vizháztartási mérleg a P = ET (mm) (4-1) alakra egyszerűsödik, mert sem a légtérben, sem a Földön nincs tartós készletfelhalmozódás vagy készletcsökkenés. A Föld vízháztartási mérlegét többen elemezték. A Nemzetközi Hidrológiai Programm (IHP) keretében a Szovjetunióban végzett vizsgálatok eredményeit az UNESCO (1978/a) adta közre. A Föld vízkészlete kereken 2 milliárd lem3, azaz 2 • 1018 m3, ami a Föld teljes tömegének kereken az 1%-a. Ennek a víztömegnek mintegy 60%-a az óceánok medrét tölti ki (4-1. táblázat). A szárazföldek és a légtér együttes vízkészlete alig 1%-a a Föld teljes készletének. A fennmaradó 39%-nyi vízkészlet kémiailag kötött állapotban a Föld szilárd kérgében oszlik szét (Szesztay, 1963). A Föld vízkészlete 4-1. táblázat A víztartó Statikus Évenként megújuló Kicserélődési idő neve kiterjedése készlet mill, km2 millió km3 év nap Föld 510 2000,000 0,5000 2 440 Levegő (légtér)0,020 0,510014 Óceánok 361 1330,000 0,4000 3 250 Szárazföld 149 20,000 0,1490 135 Folyók0,002 0,0370 16 Állóvizek0,750 0,0007 17 Víztartó rétegek19,248 0,1700 1 400 A Föld történetére vonatkozó kutatások mai állása szerint valószínűnek látszik, hogy a Föld vízkészlete akkor keletkezett, amikor a felszíni hó'mérséklet néhány ezer °C alá süllyedt, és lehetó'vé vált az oxigén- és a hidrogénmolekulák egyesülése. Az is valószínű, hogy az akkor keletkezett vízkészlet nagysága a Föld mintegy 2,5 milliárd évnyi történelme során nem változott jelentékenyen. A Föld kémiailag nem kötött, tehát szabad vízkészlete az óceánok, a szárazföldek és a légtér között nagyon egyenetlenül oszlik meg (4-1. táblázat). Ez a megoszlás 50
