Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások
A terület (vízgyűjtő terület) átlagos jellemző értékét úgy kapjuk, hogy az egyes állomásokon észlelt értékek és a hozzájuk tartozó sokszögterületek szorzatainak összegét elosztjuk a vizsgált terület nagyságával. Az eljárás előnye, hogy csak a vizsgált területre eső részeket veszi figyelembe, továbbá a területen kívüli, de megfelelő közel levő állomások hatása csak azzal a területtel szerepel, amely rész a vizsgált területre (vízgyűjtőre) esik. Hátránya, hogy egyetlen állomás kiesése esetén a sokszögeket újra kell szerkeszteni, és az új hálózatra vonatkozó területi átlag a régivel nem hasonlítható össze. 2.4.3.4. Az izovonalas módszer A területi átlagértékek meghatározására az izovonalas28 módszer a legalkalmasabb. A módszer lényege, hogy a vizsgált területre megszerkesztjük az azonos értékű pontokat összekötő izovonalakat. A területi átlagos értékeket az egyes izo- vonalakhoz tartozó területek nagyságával szorozzuk, és a kapott összeget osztjuk a vizsgált terület (vízgyűjtő) teljes területével. A területek nagyságát általában planiméterrel vagy milliméter-hálózattal (rasztermódszer) határozzuk meg. Az izovonalas módszer előnye, hogy leginkább képes a hidrológiai elemek területi változékonyságához alkalmazkodni, és alkalmas az egyes elemek térképes ábrázolására. A hidrológiában leggyakrabban használt izovonalak elnevezését a 2- VII. táblázatban adjuk meg. Az izovonalas módszer hátránya, hogy mind a szerkesztés, mind a számítás igen munkaigényes. 2.4.3.5. Az egyes módszerek értékelése Az egyes módszerek megbízhatóságának megállapítására összehasonlító vizsgálatokat végeztek (Kontur-Koris-Winter, 1991) a VITUKI mirhó-gyolcsi kísérleti területén levő csapadékmérő állomások adataival (2-VIII. táblázat). Egy egyenletes (1966. VII. 23) és egy elég nagy szórást mutató (1973. VI. 4-5) csapadék területi átlagértékeit számították a különböző módszerekkel. Végeredményben az állapítható meg, hogy egyenletes csapadék esetén a három módszer eredményei alig térnek el egymástól. Szeszélyes eloszlásoknál, mint a rövid idejű záporcsapadék, de ide sorolandó a párolgás és a beszivárgás is, a területi átlagokat kellő körültekintéssel (pl. több módszerrel kapott értékek összehasonlításával) kell meghatározni. 28 Izovonal (iso-linie): a térképen valamely vonatkozásban azonos sajátságú helyeket összekötő' vonal. 44
