Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások
A közepes nagy, ill. a közepes kis jellemző értékeket kétféle módon is előállíthatjuk. Az egyik esetben a kiválasztott időszak alatt az egyes években előforduló legnagyobb/legkisebb értékekkel határozzuk meg a számtani középértéket (teljes sorozat). A másik esetben a kiválasztott időszak alatt előforduló, az évektől független, de a kiválasztott időszak éveinek számával megegyező számú legnagyobb/legkisebb értékekkel számítjuk a számtani középértéket (részleges sorozat). A középértékek közül a hidrológia területén a leggyakrabban:- a számtani középértéket25;- a médián- (átlagos vagy centrális) értéket26; és- a modusz- (sűrú'ségközép-) értéket27 alkalmazzuk. A középérték megadásánál elengedhetetlen jelezni azt az időszakot is, amelyre a középérték vonatkozik. Ez lehet a teljes észlelési idó'szak, vagy valamely kiválasztott hosszabb idó'szak mérési sorozatának valamennyi tagját figyelembe vett adathalmaz. A tartóssági, ill. a valószínűségi eloszlásfüggvény (nevezik meghaladási gyakorisági vonalnak is) néhány nevezetes pontja {2-5. ábra) közvetlenül adja a jellemző mennyiségeket. így- az adott idö'szakra vonatkozó legnagyobb (max) és legkisebb (min) értékeket;- a görbe inflexiós pontjához tartozó legnagyobb gyakorisági értéket (a mo- duszt);- az 50%-os meghaladási valószínűségi értékhez tartozó átlag- (médián-) értéket; végül- a számtani középértéket, melyet a területkiegyenlítő' vízszintes (Ai = A2) határoz meg. 2.4.3. A jellemző mennyiségek területi eloszlása A hidrológiai adatok feldolgozásának végső célja, hogy egy-egy állomáson mért és feldolgozott pontbeni jellemző értékekből területi (vízgyűjtő, ország, kontinens) értékeket határozzon meg. Az átszámításra többféle módszer ismert {Kontur- Koris-Winter, 1991). A legkedvezőbb kiválasztásához mérlegelni kell az adatok jellegét, minőségét, valamint az elérni kívánt eredmény jelentőségét, a felhasználás módját és a megkívánt pontosságot. A pontbeli értékek területi eloszlásának meghatározása történhet:- számtani középértékkel;- poligon módszerrel (háromszög, sokszög);- izovonalas módszerrel (planiméteres, raszteros). Külön figyelni kell a síkvidéken, ill. hegyvidéken alkalmazható eljárásokra. 25 Számtani középérték (arithmetic mean): az adathalmaz elemeinek összege osztva az elemek számával. 26 Medián (median): az a számérték, melyet a teljes vagy valamely kiválasztott észlelési időszakban az adott hidrológiai elem értéke ugyanannyiszor halad meg, mint ahányszor nem ér el. 27 Modusz (mode): az adathalmaz legnagyobb gyakoriságú értéke. 42
