Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások
2- V. táblázat Gyakoriság—tartósság táblázat Osztályköz Gyakoriság Tartósság hónap összesen I. 11. in. : ; ix. X. XI. XII. m napok száma nap % nap % 4,00-4,2033 0,8 3 0,8 3,80-3,9911 0,3 4 1,1 3,60-3,791 12 0,6 6 1,6 3,40-3,591 34 1,1 10 2,7 3,20-3,394 1 510 2,7 20 5,5 1,00-1,19 5 11 8 10 7 4 4 50 13,7 259 70,8 0,80-0,99 9 3 98 9 4 42 11,5 301 82,2 0,60-0,79 6 2 7143 37 10,1 338 98,3 0,40-0,59 9 12 4228 7,6 365 100,0 Összesen 31 28 31 30 31 30 31 365 100,0 akkora legyen, hogy az adatok darabszáma legalább elérje a vizsgálatba bevont évek számát, ill. a matematikai statisztika követelte legkisebb adatszámot. A tartósság21 fogalma a hidrológiai elem egy-egy meghatározott értékéhez kapcsolódik és a gyakorisági számok folytatólagos összegezése útján kaphatjuk meg (2-V. táblázat). A definícióból következően a legkisebb érték tartóssága a vizsgálat alá vett teljes időszakkal egyenlő, tehát egy év esetén 365, ill. 366 nap. A tartóssági számok együttesen alkotják a tartóssági táblázatot (2-V. táblázat). A tartóssági táblázat mellett a grafikus feldolgozás módját a 2-\.ábrán szemléltetjük. Tekintettel, hogy a tartóssági számok meghatározott adatokhoz tartoznak, az egyes tartóssági számokat folytonos vonallal köthetjük össze, és megkapjuk a tartóssági görbét. A grafikus eljárás természetesen nem nyújt olyan pontosságot, mint a numerikus, de a hossz- és időlépték alkalmas megválasztása esetén a legtöbb gyakorlati célnak megfelelő pontosságú. 21 21 Tartósság (duration): valamely megadott időközre vonatkozó statisztikai adathalmazban a megadott értéket meghaladó (vagy nála kisebb) adatok előfordulásának az egész időközhöz viszonyított tartama (VITUKI, 1963). 39
