Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 13. Fizikai mennyiségek neve, jele és mértékegysége
II. táblázat Alsó index jele neve jele neve i intenzitás w víz 771 közép (számtani) 71 hó h óra, órai (mennyiség) a levegő d nap, napi (mennyiség) s talaj mo hónap, havi (mennyiség) inf alsó a év, évi (mennyiség) sup felső aa sokévi (mennyiség) s kis m, h órai közép 9 nagy m, d napi közép pr előrejelzett m, mo havi közép pót lehetséges 77i, a évi közép r jobboldal, jobbpart 77i, aa sokévi közép cl baloldal, balpart Az egységes jelölés gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése céljából az egyes hidrológiai elemek lehetséges jellemző' értékeit külön táblázatokban részleteztük. Éspedig- felületi hőáramsűrűség: 4-VII. táblázat;- csapadékösszeg: 8-IV. táblázat;- csapadékintenzitás: 8-VIII. táblázat;- párolgás: 9-1. táblázat;- háromfázisú zóna: 10-VI. táblázat;- hordalék: 11-IV. táblázat. A vízügyi műszaki szabályozásokról jelenleg érvényben levő anyagokat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium „Vízügyi és Környezetvédelmi Tárgyú Műszaki Szabályozási Kiadványok Jegyzéke” (KHVM 1993) füzetben találhatjuk meg. A „Jelölések” táblázatban hivatkozott műszaki szabályozási kiadványok és azok rövidítései: ISO - International Standart Organization; WMO - World Meteorological Organization (ajánlás); MSz-4 - Magyar Szabvány (MSz 4900/1-1978. Fizikai mennyiségek neve, jele és mértékegysége.); MI-10 - Műszaki Irányelv (MI-10-127-1:1984■ Településekró'l származó szennyvizek tisztítótelepei. Általános irányelvek.); VMS - Vízügyi Műszaki Segédlet ( VMS-438:1983. Egységes betűjelek a vízgazdálkodásban.). 393
