Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 10. A beszivárgás

tett a vízügyi szolgálat. Ezen kívül a Magyar Állami Földtani Intézet is üzemeltet egy 75 db megfigyelőkútból álló kútrendszert az Alföld negyedkori képződményeinek vizsgálatára. Magyarország alatt elhelyezkedő rétegvizek szintjét, természetes állapotban, a 10-17.ábrán mutatjuk be.

A rétegvizek észlelése:- a pozitív kutaknál havi egyszeri gyakorisággal, manométeres vízszintméréssel;- a negatív kutak kb. 40%-ánál folyamatos vízszint-regisztrálással, 60%-ánál pedig különböző gyakorisággal (heti 1-2-szeres, havi egyszeres) vízszintméréssel történik.

A megengedhetőnek ítélt területi terhelések (rétegvízforgalom) alapján az országban az ivóvizadó rétegből a kitermelhető vízmennyiség 6,4 millió m3 d~1.

A rétegvizekkel kapcsolatos legszélesebb adatbázis a ma már közel 60 000 kút adatait tartalmazó Mélyfúrási Kútjaink Katasztere (I.-X. kötet) című kiadvány (Urbancsek, 1960-81). A kutak adatai ugyan az építéskori állapotra vonatkoznak, de kitűnő lehetőséget nyújtanak a vízadó rétegek térbeni elhelyezkedésének meghatározására, ábrázolására.

A megfigyelőkutak kialakítását az MI-10-243:1985 (Figyelőkutak telepítése és kialakítása üzemelő vízbázisok környezetében) írja elő. A víztermelő fúrt kutakra vonatkozó előírásokat az MSz-10-136-l:1973 (Víztermelő fúrt kutak. Terminológia), ill. az MSz-10- 136-2:1973 (Víztermelő fúrt kutak. Tervezés, kivitelezés, vízmérés, vízvizsgálat, víztermelés) tartalmazza.

Magyarországon a geotermikus adottságok köztudottan kedvezőek. A geotermikus gradiens mintegy másfélszerese a világátlagnak. Értéke hazánkban átlagosan 5 °C 100 méterenként. Ennek oka, hogy a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a

278

10-17. ábra: Rétegvízszint természetes állapotban