Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
I. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata - 2. A hidrológiai eljárások
sége: ms1, km h x, m min 1 stb. is lehet, helytelen tehát azt mondani, hogy a sebesség dimenziója m s_1). 2.2. A HIDROLÓGIAI ÉSZLELŐHÁLÓZAT A hidrológiai észlelőhálózatot13 valamely kisebb vagy nagyobb területen hozzák létre, amelyek lehetőleg valamilyen vízrajzi (vízgyűjtő, folyó, tó) vagy politikai (ország, több országra kiterjedő vízgyűjtő, esetleg egy országcsoport) egységet képeznek. Ennek a területi osztályozásnak az alapján megkülönböztetünk:- helyi;- regionális;- országos és- nemzetközi hálózatot. Nyilvánvaló, hogy a területi osztályozás alapján az egyes hálózatok átfedésbe kerülhetnek. Egy helyi vagy regionális hálózat lehet országos vagy nemzetközi. Egy nemzetközi hálózat általában regionális hálózat, midőn számos ország vagy számos ország egyes részei tartoznak ugyanabba a hidrológiai körzetbe. Az országos hálózat ritkán regionális, viszont legtöbb esetben többkevesebb együttműködést igényel a szomszédos országok országos hálózatával (Starosolszky- Haszpra, 1972). A regionális vagy a nemzetközi hidrológiai hálózatot figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a hidrológiában az egységesítés másik fontos és talán még nemzetközi szinten szintén könnyen megvalósítható területe: a megfelelő sűrűségű észlelőhálózat kialakítása és üzemeltetése. A hálózat észlelőállomásai a területen bizonyos sűrűséggel helyezkednek el. Két jellemző sűrűségű állomáshálózatot különböztetünk meg:- a minimális hálózatot, amelyen a mért legfontosabb hidrológiai elemek elégségesek az adott terület vízkészletének becslésére, de csak akkor, ha más hasonló és megfelelő sűrűségű hálózattal rendelkező területek adataival összehasonlíthatjuk vagy kiegészíthetjük; és- az optimális hálózatot, melynek területi eloszlássűrűsége éppen akkora, mint amely ahhoz szükséges, hogy a különböző állomások szolgáltatta értékek közti interpolációval kielégítően jó értékeket kaphatunk a terület bármely pontjára. A Föld vízkészletének meghatározásához minden országban, minden vízgyűjtőn szükség van legalább a minimális sűrűségű észlelőhálózatra. A WMO (1974) ajánlásokat tett a hidrológiai észlelőhálózat minimális sűrűségére {2-1. táblázat). Az optimális sűrűségű észlelőhálózat a minimális hálózat állomásainak bővítésével alakulhat ki. A kiépítettség mértékét- egyrészt műszaki és tudományos;- másrészt gazdasági (pénzügyi) feltételek határozzák meg. 13 13 Hidrológiai észlelőhálózat (hydrologic /observation/ network): az a rendszer, amely a hidrológiai adatok észlelésére szolgáló megfigyelőállomásokból, az adatok feldolgozását végző központból és az ezeket összekötő hálózatból áll {Starosolszky- Haszpra, 1972). 20
