Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
Végül a csapadék területi eloszlásáról jó tájékoztatást adnak az izovonalas térképek. A Duna medencéjére - a nyolc Duna menti ország hidrológiai intézményeinek közös munkájával - elkészült a csapadéknak (a területi párolgásnak és a lefolyásnak is) az 1941-70 időszakra vonatkoztatott sokévi átlagértékeit (mm a-1) ábrázoló, 1:2 000 000 méretarányú térkép (Domokos-Stelczer, 1984 )■ Magyarország sokévi (1901-50) évi átlagos csapadékát 823 állomás adatai alapján a 8-18. ábrán mutatjuk be (OMSz, 1960). Megállapítható, hogy az ország területén az évi átlagos csapadék 800 mm és 500 mm között változik és nyugatról kelet felé csökken. Csak a magasabb hegyvidékek gerince közelében több 800 mm-nél, viszont a Nagykunság vidékén alig éri el az 500 mm-t. Az OMSz (1960) kiadványában találhatjuk meg az egyes hónapok átlagos csapadékösszegeinek (1901-50) térbeli eloszlását is. A 8-X. táblázatban a sokévi havi átlagos csapadékadatokat az évi átlagos csapadékösszeg százalékában és a csapadékos napok számát tüntettük fel jellemző' tájegységenkénti bontásban (Hajósy- Kakas-Kéri, 1975). Az évi csapadék éven belüli megoszlása nem egyenletes. A legtöbb csapadék május-július közötti időszakban hull le, a legkevesebb a téli (január, február) hónapokban. Az éves csapadékos napok száma (np a) átlagban 80-95 nap között változik. A magyarországi hótakaró átlagos (1929/30-1943/44) vastagságának területi eloszlását, a legvastagabb hótakaró értékeinek izovonalas ábrázolását ugyancsak az OMSz (1960) kiadványában találhatjuk. Magyarországon a hótakaró vastagságának átlagos legnagyobb értéke - a hófúvásos területek figyelmen kívül hagyásával - 0,75 m-re tehető. Természetesen szélsőséges hóidényben ennek a többszöröse is előfordulhat (Pl. Pécsett 1969/70 évben 2,28 m volt). Az évi átlagos (1929/30-1943/44) hótakarós napok számának alakulását a 8-19. ábrán adjuk meg (OMSz 1960). Az átlagos hótakarós napok száma legnagyobb a Kékesen: 115 nap. Az OMSz (1960) kiadványában találhatjuk meg az első, ill. az utolsó hótakarós nap, továbbá az első, ill. az utolsó havazás átlagos időpontjait. A legújabb vizsgálatok (Nováky, 1991) szerint (Kékestető: 1970/71-1989/90 közötti 19 év, Farkasgyepű és Szarvas: 1958/59-1989/90 közötti 32 év) a hótakarós napok száma laza összefüggést mutat a hóidény hosszával, továbbá a legnagyobb hóvastagsággal. A hótakarós napok száma és a hótakaró legnagyobb vastagsága Farkasgyepűn és Szarvason csökkenő tendenciát mutat, viszont mindhárom állomás idősorában határozottan felismerhető mind a hótakarós napok számának, mind a hótakaró legnagyobb vastagságának időbeli alakulásában mintegy 7-9 éves periodicitás. A hó-vízegyenérték területi változását - Magyarország viszonylatában - 10 év adatai alapján, havi bontásban a hótakarós napok száma, az átlagos hó-vízegyenérték, ill. a legnagyobb hó-vízegyenérték alapján Kovács (1979) határozta meg, a napi hó-vízegyenérték növekedésének ill. csökkenésének összegeként. A hó-vízegyenértéknek és a hótakarós napok számának a tengerszint feletti magassággal való, Magyarországra érvényes, kapcsolatát a 8-20. ábrán mutatjuk be (Kovács, 1979). 8.6. A CSAPADÉK ELŐREJELZÉSE A csapadék előrejelzése a meteorológia feladatkörébe tartozik. A hidrológia az előrejelzéseket átveszi és az adott feladatra értékelve felhasználja. A meteorológia alapvető' törekvése a meteorológiai állapothatározók - a légnyomás, a léghő- mérséklet, a vízgó'z, a légáramlás stb. - értékeinek szabatos eló'rejelzése. A numerikus időjáráselőrejelzések elméletileg a momentum, a tömeg- és az energiamegmaradás egyenleteken alapulnak. 162
