Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
8- VI. táblázat Magyarországon mért legnagyobb csapadékösszegek Időtartam Összeg Intenzitás Az észlelés tp-* i, max Pi időpontja helye idő mm mm h—1 3 min 12 240,0 1906. V. 30. Somogyszentimre 5 min 21 252,0 1939. V. 21. Nyíregyháza 10 min 64 384,0 1916. V. 2. Zirc 15 min 54 216,0 1906. VI. 24. Vasvár 20 min 74 222,0 1926. VII. 7. Mezőberény 0,5 h 73 146,0 1909. V. 27. Szentmárton 1,0 h 80 80,0 1915. VII. 8. Zsámbok 1,5 h 108 72,0 1940. VI. 17. Mezőcsát 2,0 h 111 55,5 1937. V. 23. Pomáz 2,5 h 125 50,0 1931. V. 9. Téglás 3,0 h 113 38,0 1912. VII. 12. Poroszló 4,0 h 132 33,0 1909. IX. 19. Páty 6,0 h 87 14,5 1915. VI. 28. Tihany 8,0 h 102 12,8 1916. IV. 24. Öcsa 1 d 245 10,2 1953. VI. 9. Dad 1 d 195 8,1 1958. VI. 12. Veszprém 1 d 194 8,0 1957. VII. 12. Letkés az egyes csapadék-időtartamok legnagyobb csapadékára, hanem nagyságrendi sorrendben a második, ..., az i-edik legnagyobb összegű csapadékra végezzük el. Az i-edik legnagyobb csapadék azt jelenti, hogy a vizsgált időszak (Tt) alatt éppen i-szer (db) fordult elő. A csapadékátlag-függvények tehát azokat a csapadékértékeket adják meg, amelyekkel egyenlő, ill. amelyeknél nagyobb csapadékösszeg a Tt bázisidőszakban (évben) éppen i-szer (i = 1,2,3,...), tehát egy évben átlag i/Tt- szer fordul elő. Gyakran alkalmazzák a Tt/i viszonyszámot is, amely azt mutatja meg, hogy a vizsgált csapadék, ill. annál nagyobb átlag hány évenként fordul elő (Csoma-Szigyártó, 1975). Külön is fel kell hívni a figyelmet, hogy a csapadékátlag-függvényekkel számított érték nem gyakoriság, és így az nem tekinthető a valószínűség közelítő értékének sem (Szepessy, 1955). Ugyanis az i adatot nem a mérőhely összes mért adatával, hanem a vizsgált időszak (bázisidőszak) éveinek a számával osztjuk, így 150
