Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék

8-II. táblázat

Naponta táviratozó állomások magassági megoszlása

Magasság

Állomás

Terület

m

db

103 km2

< 400

208

213

400-800

96

102

800-1200

28

43

1200-1600

13

26

1600-2000

10

17

> 2000

11

11

Összesen

366

412

A csapadékmérő magassági elhelyezésével kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a szél sebessége a talaj feletti magassággal nő. A magasabban elhelyezett mérőedény mérési pontosságát tehát a szélhatás befolyásolja. A csapadékmérőre gyakorolt szélhatások legtöbb esetben csökkentik a mérőedényben felfogott víz mennyiségét. A csapadékmérő helytelen elhelyezéséből adódó hatások még nagyobbak lehetnek és egyaránt eredményezhetik a több vagy kevesebb mért mennyiséget. Bármennyire is körültekintően helyezzük el a csapadékmérőt, az 1,00 m magasságban mért érték (P) eltér a ténylegesen talajt érő csapadéktól (Ps). Éspedig Karbaum (1969) szerint

Ps,mo = 1,069 Pmo + 1,6 (mm) (8-2)

Jaworski (1979) szerint

Ps,mo = 1,032 Pmo + 2,4 (mm) (8-3)

értékkel.

Magyarországon a csapadékmérő edény felső vízszintes szélét a talaj felszíne felett 1,00 m-re kell elhelyezni (VMS-230-2:1978). Ez megfelel a nemzetközi szabványnak is.

A ténylegesen földet ért csapadék évi összege Goda (1974) szerint átlagosan 4%-kal (havi értékeknél 2-6%) nagyobb, mint az 1,00 m magasságban mért érték.

Domokos (1981) a VITUKI mirhó-gyolcsi kísérleti területen mért 2 éves adatsorból a

Ps,mo — 1,027 Pmo + 1,9 (mm) (6-4)

összefüggést állította fel.

122