Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)
III. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei - 8. A csapadék
8.1. A CSAPADÉKÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA A csapadékösszeg meghatározása a területre kihelyezett csapadékméró'kkel történik. A tökéletesen elhelyezett csapadékmérő által felfogott vízmennyiség közelítően a környező területre hullott vízmennyiséget (csapadékot) adja. Tökéletes elhelyezésen a megfelelő hálózati sűrűséget, a megfelelő helyet és a földfelszín feletti megfelelő magasságot értjük. A gyakorlatban sajnos ezek a feltételek csak részben elégíthetők ki. Éppen ezért nagy körültekintéssel és főként előrelátással kell kijelölni a csapadékmérő helyét és végezni a méréseket. Magyarországon a csapadék mérését a VMS-Z30-2:1978 (Hidrológiai mérések. Csapadék és hóvastagság.) írja elő'. 8.1.1. Az észlelőállomások elhelyezése 8.1.1.1. A hálózat sűrűsége A csapadékmérő hálózat kiépítettségére nem lehet minden országban egyformán érvényes feltételeket adni. Az állomáshálózat sűrűségét egyrészt meteorológiai, geográfiai és műszaki követelmények (pl. az adott terület csapadékviszonyai vagy domborzati adottságai), másrészt a népsűrűség, továbbá a gazdasági lehetőségek alakítják és határozzák meg. A Meteorológiai Világszervezet ( WMO, 1974) ajánlása szerinti minimális hálózatsűrűséget az 2-1. táblázatban tüntettük fel. A hegyvidéken kívánatos a csapadékmérő állomások sűrűségének magassági övezetek szerinti változtatása is. A magassági övezetek kb. 500 m-enként választhatók szét, és az egyre magasabban fekvő övezetekben az állomások sűrűsége egyre nagyobb. A hegyvidék legmagasabban fekvő övezeteiben a kívánalom már elérheti a 25-30 km2/állomás sűrűséget is. (A nehéz megközelíthetőség miatt sajnos ez az igény általában nem biztosítható.) A síkvidéki területeken a csapadékmérő állomásokat lehetőség szerint egyforma sűrűséggel kell elhelyezni. Az állomások elhelyezésénél lényeges szempont még, hogy minden vízhozammérő állomás vízgyűjtő területére legalább két csapadékmérő állomás jusson. Ez az igény azt jelenti, hogy a vízhozamadatsorok vizsgálatához, vagy az előrejelzéshez, vagy pedig egyébb vízháztartási kérdések megoldásához megfelelő számú csapadékadat álljon rendelkezésre. A csapadék- és a vízhozammérő hálózat összhangját nem szabad a véletlenre bízni. Magyarországon a csapadék rendszeres mérése 1782-ben kezdó'dött el. Az országos hálózat 1871-re alakult ki, és 1887-ben már 234 állomáson naponta észlelték a csapadékot. Az országos csapadékmérő hálózat (2-111. táblázat) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz) kezelésében van. Az állomások száma 1997-ben 834 db, amely 111,5 km2/állo- más átlagos sűrűséget jelent. Síkvidéken kb. 150,0 km2-re, dombvidéken pedig kb. 65,0 km2-re jut egy állomás. Az országos hálózaton kívül a vízügyi igazgatóságok kb. 90 db üzemi állomást tartanak fenn. Ez összesen 924 db csapadékmérő állomás, amelyet összevetve az ország területével, 100,6 km2/állomás sűrűséget jelent. 120
