Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

II. A víz fizikai, kémiai és biológiai sajátosságai - 6. A víz kémiai tulajdonságai

ségének jellemzésére. Szervetlen redukálóanyagokat nem tartalmazó vizekben a kémiai oxigénigény a víz szervesanyag-tartalmával arányos.

A biokémiai oxigénigény68 fó'ként a szennyvizek, a szennyezett felszíni vizek relatív oxigénigényének meghatározására szolgál. Nem pontos módszer, mert a laboratóriumi körülmények nem azonosak az adott víz vagy vízfolyás tényleges helyzetével.

Magyarországon a vizek kémiai oxigénigény-meghatározását általánosságban az MSz-ISO-6060:1990 (A víz kémiai oxigénigényének meghatározása), részleteiben pedig a felszíni vizekre az MSz-12750-21:1971 (Felszíni vizek vizsgálata. Oxigénfogyasztás, kémiai oxigénigény meghatározása), ivóvízre az MSz-^8-20:1990 (Ivóvízvizsgálat. A permanganátos kémiai oxigénigény meghatározása) és szennyvízre az MSZ-260-16:1982 (Szennyvizek vizsgálata. Kémiai oxigénigény meghatározása) írja elő'. A biokémiai oxigénigény meghatározását a felszíni vizekre az MSz-12750-22:1973 (Felszíni vizek vizsgálata. Biokémiai oxigénigény meghatározása) és szennyvízre az MSZ-260-19:197Jt (Szennyvizek vizsgálata. Biokémiai oxigénigény meghatározása) szabványokban találjuk.

Az MI-10-172-3:1985 szerint a javasolt kémiai oxigénigény követelmények: D^p ivóvíznél: 5-10 g m-3, ill. Djik szennyvíznél, tisztítás után: 50-100 g m~3. A felszíni vizek minó'sítése szempontjából a biokémiai oxigénigény kívánatos határértéke: 5 g m~3, ill. a tűrhető': 10 g m-3.

6.3. LÚGOSSÁG VAGY SAVKÖTŐ KÉPESSÉG

A víz lúgossága69 két értékből - a hidrogénkarbonát- és a karbonátion-tartalom - számítható. A lúgosság a szabad szén-dioxiddal együtt eredményezi a víz pHértékét70:

pH = — log H+ (-) (6-4)

A víz pH-értéke a víz savas, lúgos vagy semleges állapotának a kimutatására szolgál.

68 Biokémiai oxigénigény (biochemical oxygen demand): az az oxigénmennyiség, amely meghatározott idő alatt és meghatározott körülmények között (aerob) a vízben levő szerves anyagok biokémiai oxidálásához szükséges. Általában az 5 napos biokémiai oxigénigény terjedt el, mert Angliában a felszíni vizek ennyi idő alatt érik el a tengert. Sl-mértékegysége (MI-10-127-1:1984 szerint) a gramm per köbméter; jele: g m-3; betűjele (jelölése): D^t, ha a lebontási idő „f” napos és 5, ha 5 napos. (Ezideig kizárólag a BOIt ill. a BOI5 jelölést alkalmazták.)

69 Lúgosság vagy savkötő képesség (alkalinity): a víznek az a tulajdonsága, hogy hány egységnyi N-sósavat fogyaszt egységenként megfelelő indikátorral titrálva 4,5 pH-ig: ez az összes vagy m-lúgosság, ill. fenolftaleinnel 8,3 pH-ig: a szabad vagy p-lúgosság (MI-10-176-2:1983).

70 Víz pH-értéke (water pH): a víz hidrogénion-töménységét fejezi ki. Értéke egyenlő a hidrogénion-töménység tízes alapú, negatív logaritmusával.

109