Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000)

II. A víz fizikai, kémiai és biológiai sajátosságai - 5. A víz fizikai tulajdonságai

A kapillárisnyomás (többletnyomás) nagyságát {pk) a Laplace-egyenlet fejezi ki:

Pk = o'

Rí + R2)

(N m-2)

(5-11)

ahol:

Rl és R.2 - & folyadékfelszín görbületi sugara (m).

A kapillárisnyomás következtében a kis keresztmetszetű csőben (kapillárisban) a nedvesítő folyadék (pl. víz) szintje magasabban {5-1. ábra), a nem nedvesítő folyadék (pl. higany) szintje alacsonyabban van, mint abban az edényben, amelybe a kapilláris belemerül {Antal, 1980).

A kapillárisemelkedés vagy -süllyedés mértékét a

hk = 4-^— costp (m) (5-12)

pgd

összefüggés adja {5-1. ábra), ahol:

d - a cső átmérője vagy a talaj vázszerkezetének közepes átmérője (m); p - a folyadék sűrűsége (kg m-3).

Szabad vízfelszín esetén ip = 0 megengedett közelítéssel élve

hk = 4— (m)

pgd

(5-13)

A kapilláris-emelkedés közelítő értékének meghatározására, 10-20 °C közötti hőmérsékletű víz esetén, megengedett a

hk

0,000 03

(m)

(5-14

összefüggés alkalmazása is.

A víz mozgásában a kapillaritás lényegesen fontosabb szerepet tölt be, mint bármely más folyadék esetében. A kapilláris-emelkedés hatására pl. az árvízvédelmi töltések átáznak, a talajokban viszont a kapilláris-emelkedés a növények vízutánpótlásának egyik nagy lehetősége.

5.1.3. A fajlagos vezetés (konduktivitás)

A fajlagos vezetés56 függ az oldat hőmérsékletétől. Adott hőmérsékleten pedig az oldat összetételének függvénye; pontosabban: függ a kationok és anionok fajtáitól és a disszociáció fokától.

56 Fajlagos elektromos vezetés (electric conductivity): a folyadék ellenállásának reciprok értéke 0,0001 m2 felületű elektródákra vonatkoztatva, ha az elektródák távolsága 0,01 m. Sl-mértékegysége {MSz f 900-5-78) a siemens per méter; jele: S m-1; betűjele (jelölése): 7 (vagy a). (Régebben használták a fajlagos vezetőképesség kifejezést is.)

100