Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
3. A szivattyútelepek nyomócsövei mellett rendeltetésszerű használat és megfelelő karbantartás, üzemvitel mellett is talaj tömörödés, vizet vezető határréteg, de egyben hézag alakulhat ki, melyen keresztül a viz utat talál, szivárog, csorog a mentett oldal felé. Mindaddig, amig az ilyen hézagokon keresztül mozgó viz sebessége a talajszerkezetet meg nem bontja, közvetlen veszély nem áll fenn. Az a kockázat azonban, hogy a küszöbértéket meghaladó sebesség esetén a töltés megbontása bármikor megkezdődhetik és a védelmi munkálatokat a szilárd szerkezetek akadályozzák, nem viselhető el, Ezért az ilyen csorgásokat minden esetben késedelem nélkül meg kell szüntetni. 4. A földművek átázása és kiszáradása, az ezekkel kapcsolatos alakváltozások, tömörödés, zsugorodás, belső feszültségek változása magában a töltésben is, de különösen az idegen anyagból épült műtárgy-részek szomszédságában is hézagokat, réseket hozhatnak létre. Az egymástól elvált töltés és műtárgy statikailag külön-külön kezd dolgozni, a beágyazottság megszűnik és egyrészről a műtárgy szilárdsái igénybevétele ugrásszerűen megnőhet, másrészről a keletkezett hézagokon keresztül nehezen elhárítható árvízi veszélyforrások keletkezhetnek. Előfordult, hogy egy szivattyútelep merev szerkezetű nyomócsöve kétcsuklós Ívként működött, és az ellenőrző aknák valósággal lógtak az igy keletkezett áthidaló szerkezeten. Előfordul az is, hogy a régebben mértékadónak tekintett árvizszintekhez képest kialakított műtárgy-részek — különösen szivornyacsövek — később mégis az áiviz színe alá kerülnek és mellettük a viz átcsorgása megindul. Az előbbi hibák szerint kialakult káros folyamatokat tovább fokozhatják az árvízvédekezéssel kapcsolatos szállítások eszközei által keltett dinamikus hatások. Az árvízvédekezés érdekében rövid idő alatt nagy tömegű és nagy súlyú anj'agokat kell a töltések koronáján szállítani. Ez a műtárgyak tervezésekor soha számításba nem vett forgalmi igénybevétel nem csak a töltéskoronát rongálja, hanem a műtárgyakat, és közöttük elsősorban a magasan vezetett csöveket — leginkább a szivornyákat — teszi ki, a nagy tengelysulyokból származó, nem várt, statikus és dinamikus terhelésnek. Ez a hatás sebességkorlátozásokkal alig csökkenthető. A csövek alatt a vibráló hatásra tömörödik a töltés anyaga. Az igy keletkezett hézagon nemcsak átfolyás kezdődhetik, hanem a hézag felett a szerkezet könnyen eltörhet és ezzel nemcsak üzemelési akadályt, hanem könnyen kritikussá váló árvízveszélyt is idézhet elő. Arviz alatt a műtárgyaknál a fenti hibák folyamatos és részletekbe menő megfigyelését kell megszervezni. Az árvíz alatti megfigyelések, s azok írásban és fényképekben való rögzítésének elmulasztása pótolhatatlan veszteség, mert az árvíz utáni műszeres mütárgy-állapotfelvétel ezeket a megfigyeléseket nem pótolhatja. Ezek a megfigyelések egyrészt jobb állapotfelderitést eredményeznek, másrészt a megfigyelések és a műszeres állapotfelvétel együttes értékelése alapján lehet eldönteni azt, hogy melyik műtárgyakat és milyen sorrendben indokolt kijavítani vagy eltávolítani, s helyette újat építeni. 82