Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
37. ábra Jászolgát Az ideiglenes gátak építésének fő szempontja:- Megfelelő alapozás, amely biztosítja a régi gát és az ideiglenes gát (nyulgát, jászolgát) jő együttdolgozását és vizzáróságát.- A nyulgát koronaszélessége, ha tisztán földből épül, 0, 50-0, 60 m és mindkét oldali rézsűje 1:1 hajlású legyen.- Nyulgát esetén földanyag megtakaritás érdekében a vizfelőli oldalon rozsét, pallót, deszkát vagy homokzsákot, vagy PVC fóliát helyezhetünk el, amit a viznyomásnak megfelelően földanyaggal támasztunk meg (36. ábra).- Jászolgát mindkét oldalát pallóból, deszkából, vagy rozséból képezzük ki. A jászolgát alapjának szélessége lehetőleg egyezzék meg magasságával (37. ábra).- Az ideiglenes gátak (a nyulgát és jászolgát) fokozatosan is építhetők. Egy-egy 15-20 cm-es réteget gondosan tömörítve az emelendő szakasz teljes hosszán végigvisszük (esetleg még nem is teljes szélességében) és ezután kez- jük a második réteget, ill. fejezzük be az első réteget teljes szélességében.- Az ideiglenes gátakhoz a földanyagot vagy távszállítással (esetleg anyag depóniából) vagy keresztszállitással (a mentett oldalról legalább 100 m-ről, ha az anyag száraz) vagy végszükség esetén a töltéskorona mentett oldali részé bői lehet nyerni. A nyulgát és jászolgát építésének üteme egy 15 fős munkacsoport teljesítményére vonatkoztatva: Egyszerű nyulgát földből 12-15 fm/óra Nyulgát rőzsefallal 9-10 fn./óra Nyulgát deszkafallal 10-12 fm/óra Nyulgát zsákokkal 10-12 fm/óra Jászolgát rozsé vagy deszkafallal 4-6 fm/óra 80
