Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
Ha a töltésre merőleges szelvényben a fedőréteg alsó sikjára ható áramlási nyomások értékét felrakjuk és folytonos vonallal összekötjük, a fedőrétegre ható nyomások vonalát kapjuk. Ezt a nyomásvonalat általában két pontja jellemzi, az egyik a beszivárgás helye feletti árvizszint és a másik a talajvízhez csatlakozó pontja. E kettő változásának megfelelően a nyomásvonal időben változó görbe (33. ábra). 33. ábra Fedőrétegre ható nyomások A fedőréteges vizvezető talajokra épített gátaknál a fedőréteg alsó síkjára ható, valamint a térszínen uralkodó nyomás közötti különbség idézi elő a fedőrétegen keresztül felfelé irányuló vízáramlást. A nyomáskülönbségnek a fedőréteg egységnyi vastagságára eső értéke az un. átlagos kilépési gradiens. Ennek értéke, ha a töltés mögötti fedőréteg egy talaj hasábjának aljára h^ és a fedőlapjára h^ vizoszlopnyomás hat, és a fedőréteg vastagsága z, az i hidraulikus gradiens z Ha a fedőréteg talaj hasábjára az áramló viz nyomása p . = (h - h ) viz 1 2 t v és a talaj ellenállása (kohézió nélkül és a felhajtóerővel csökkentett) = ^ . z, akkor a talajhasáb ptalaj 73
