Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

II. Árvízvédekezés

- a nyomásviszonyokat és- a szivárgó viz sebességét.

A szivárgás elleni védekezés a feltárásokkal megállapított folyamatok alapján a védvonal tényleges adottságainak megfelelő módon és mértékben, azaz különböző fokozatokban történhet.

A szivárgás elleni védekezés első fokozatának a vizfelőli oldalon a beszivárgás megakadályozását kell tekinteni;- Hatékony módszer lehet a mesterséges kolmatáció, vagyis vizben disz- pergált (5%-os töménységű) bentonit alkalmazása. Megfelelő minőségű bento- nitból készített diszperziót a töltés rézsűjére juttatva (lassan áramló viz esetén a viz felszínére fecskendezve, vagy nagyobb vizsebesség esetén perforált csöveken közvetlenül a rézsűre helyezve) és egyenletesen elkeverve, megfelelő vizzáróság állitható elő;- Fóliaterités -a szivárgás elleni védekezés során — csak akkor lehet hatékony, ha teljesen sima (lekaszált) töltésrézsűre, az árvíz előtt igen gondosan, megfelelő szélességben fektetik le;- Ha a szivárgás csak egyes rétegekben vagy a műtárgyak környezetében történik, akkor a mesterséges kolmatáció helyett a szivárgó réteg ill. rész injektálása eredményesebb, gazdaságosabb lehet;- A közeljövőben sor kerülhet a magyar-szovjet vízügyi tudományos együttműködés keretében előállított fólia-réselő gép munkába állítására. A gép jelenleg csak 5, 0 m mélységig, később azonban 10 m mélységig tud müanyagfóliát függőlegesen a töltéstestbe, vagy az altalajba építeni árvíz során is, anélkül, hogy a földanyagot kiemelné. Véleményünk szerint ez a gép forradalmasítani fogja a szivárgás elleni védekezést.

Ha azonban az altalaj is vízáteresztő, a fenti védekezési módszerek csak igen korlátozott hatásúak lehetnek, mert az alulról történő "átázást" nem tudjuk befolyásolni.

A szivárgás elleni védekezés második fokozatának nevezhetjük, amikor a vizfelőli oldalon nem sikerült a beszivárgást megakadályozni és a mentett oldalon is védekezésre kényszerülünk;- homok, ill, homokos-kavics töltéseknél a szivárgó viz mennyisége nagy, a mentett oldali rézsű átázása is elég nagy magasságot érhet el, viszont a szivárgás elleni védekezésre, beavatkozásra mégsincs szükség, mivel a szivárgó viz sebessége a kritikus érték alatt marad. Az átázott mentett oldali terepen vízelvezető barázdákat célszerű kiépíteni;- finom szemcséjű (kötöttebb) ill. inhomogén anyagú töltéseknél, ahol a töltés átázásának következtében a rézsű roskadásának vagy csúszásának veszélye áll fenn:- a töltés rézsűjén 2-4 m távolságban 0, 3 x 0, 3 m méretű megcsapoló árkokat készíthetünk és az összegyülekező vizet a töltés lábának közelében készített hosszirányú csatornában a töltés lábától minél hama66