Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
- amikor az átázás hatására megkezdődött a rézsű csúszása, roskadá- sa, vagy felszakadása. Jellemzője, hogy a repedés két éle között magasság- különség kezd kialakulni. Az árvédekezés szempontjából a hosszirányú repedések közül különös figyelmet kell szentelni azoknak a repedéseknek,- amelyeknek a két éle között magasságkülönbség alakul ki;- amelyek felül szélesebbek, vagyis ékalakuak, végül- amelyek gyorsan fejlődnek. Rézsű roskadása A rézsű roskadásának oka a mentett oldali rézsüláb és az alatta levő fedőréteg anyagának szilárdság csökkenése, elsősorban az alulról felfelé történő szivárgásokból eredő telitődés és a rézsüláb alatt kialakuló felhajtó erő hatására (25. ábra). A roskadások a kötött, telítődve is kohézióval rendelkező anyagokból épült töltésekben uralkodóan az alulról-felfelé irányuló szivárgásokra következnek be (Galli 1976). Önmagukban veszélytelen jelenségnek tekinthetők, de ha a roskadás után intenzivebb keresztirányú áramlás indul meg a töltéstestben, könnyen rézsűcsúszás következhet be. Rézsű csúszása A rézsű csúszását elsősorban a keresztirányú szivárgások idézik elő. A beszivárgott viz hatására a töltéstest anyaga elveszti kohézióját. A rézsűcsúszás a gyengébben kötött talajokból épített töltéseknél fordul elő leggyakrabban. A jelenség kialakulását elősegítheti és a veszélyességét növelheti, ha a töltés alatti fedőréteg szintén "átázásra" hajlamos. Az árvízvédelmi töltések mindkét oldali rézsűje megcsúszhat (26. ábra). A rézsűcsúszás a töltés állékonysága szempontjából mindig veszélyes, azonnali védekezési beavatkozást kíván. Általában lassú folyamat és ezért sikeresen védhető. 63 25. ábra Rézsű roskadása (Galli után)
