Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
II. Árvízvédekezés
II. Árvízvédekezés dr. Stelczer Károly Az árvizeknek az árvédelmi gátak közötti tartása megköveteli, hogy egy- egy árviz idején megfelelő védekezést folytassanak. Az árvízvédekezés állandóan fejlődő, a rendelkezésre álló anyagoktól, felszerelésektől függő különleges műszaki megoldások gyakorlati végrehajtása. A sikeres árvízvédekezésnek további két alapfeltétele van-. A szervezetten és tervszerűen működő, az árvízvédekezést ellátó szervezet és a védekezőket megfelelő időelőnnyel és pontossággal tájékoztató árvizi előrejelzés. A világ nagy árvizei elleni árvédekezés tapasztalatai azonban arra intenek, hogy a védekezés bármely magas fokú helytállása, szervezettsége, az előrejelzés tökéletessége, a legkorszerűbb védekezési eszközök és módszerek sem pótolhatják az árvízvédelmi müvek védőképességének, műszaki teher- biróképességének hiányosságait. Tehát az árvízvédekezés leghatékonyabb és egyben leggazdaságosabb módszere a kellő biztonságra kiépített árvízvédelmi gátrendszer. Viszont magára hagyatva — azaz az aktiv árvízvédekezés nélkül — a legtökéletesebb kiépített árvízvédelmi müvek sem tudnak 100%-os biztonságot adni. 1. Az árvízvédekezés szervezete A korszerű árvízvédekezés nem korlátozódhat csupán a gátak műszaki védelmére, hanem sokoldalú hadművelet. Az árvízveszély fokozódásával növekvő mértékben egyre nagyobb erők bevetésére, rugalmas átcsoportosításra, tartalékok képzésére, a veszélyeztetett lakosság áttelepítésére, mentésére kerülhet sor. Ezt az összehangoló tevékenységet csak egy jól kiépített és begyakorolt szervezet tudja ellátni. A magyar Árvízvédelmi Szervezet állandóan fejlődik, korszerűsödik a számos nehéz árviz elleni küzdelem tapasztalata alapján. Hazánkban az árvízvédekezés irányítása egységes és a vízügyi szervezet kezében összpontosul. A vízügyi szolgálat azonban az árvízvédekezéshez szük34
