Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
I. Árvízmentesítés
2.23 Átvezető árapasztó csatornák Az árapasztó csatornáknak van egy olyan tipusa is, amikor az egyik folyó vizgyüjtő területéről a vizeket egy másik vizgyüjtő területre vezetjük át. Ilyen átvezetés lehet kifejezetten az árvizvédelem érdekében épült átvezetéses árapasztócsatorna. Létesítésének egyik fő előfeltétele, hogy a két folyó árvize ne azonos időben vonuljon le. Létesítésének gazdasági feltétele pedig, hogy a két folyó nagyobb szintkülönbség nélkül, aránylag közel legyen egymáshoz. Magyarországi klasszikus példa a Répce-Rába árapasztó csatorna. Helyszínrajzi elrendezését a 14. ábrán adjuk. Hossza 8, 0 km. Árvíz idején maximálisan 100 m^/s vizet tud a Répcéből átvezetni. Ezzel a Répce max. 170 m^/s árvizét az árapasztó csatorna kitorkolása alatti szakaszon jelentősen csökkenti. Rába-Répce árapasztó csatorna Az egyik vizgyüjtő területről a másik vízgyűjtőre az átvezetés sok esetben a vízhasznosítás érdekében történik, főként a kisvizek idején (Csehszlovákiában a Hernád-Sajó átvezetés elsősorban a vizierőmü gazdaságosabb üzeme érdekében történik). A komplex szemlélet előtérbe helyezésével egy-egy ilyen jellegű átvezetés célszerűen felhasználható az árvizvédelem érdekében is. A megfelelő szelvénnyel kiépített összeköttetés - általában — gazdaságos feltételek mellett árapasztóként is működhet. 2.3 Az árvizek szétterülése elleni védekezés Árvízvédelmi töltések építése az árvizmentesités legrégibb, legelterjedtebb és egyben legfontosabb módszere. A múltban, a történelem folyamán a mérnökök a töltésezés előnyét és 29
