Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
I. Árvízmentesítés
2.21 Megkerülő árapasztó csatornák A városok, nagyobb értékű (gyárakkal, üzemekkel beépült) területek védelme érdekében sok esetben a folyó rövidebb szakaszán egy második meder, un. megkerülő árapasztó csatorna építése a leggazdaságosabb megoldás. Megkerülő árapasztó csatornával való árvizmentesités a legutóbbi évek egyik legszebb megoldása a Száván, Zágráb város védelme érdekében épült. A megoldás helyszínrajzi vonalazását a 8. ábrán tüntettük fel. A keresztszelvény mérete pedig a 9. ábrán található. 9. ábra Zágráb város megkerülő csatorna keresztszelvénye Az USA-ban a Mississippi és az Ohio folyó torkolata közelében Cairó város árvízvédelmét (10. és 11. ábra) a Mississippi jobb partján (nyugati oldalán) Birds Point és New-Madris között 15 600 m^/s emésztésű oldalcsatorna hivatott elősegíteni. A megkerülő árapasztó csatornák nem minden esetben létesíthetők, illetve létesítésük bizonyos feltételek figyelembevételét követelheti meg. Ezek:- ha a csatorna lényegesen hosszabb lesz, mint az eredeti folyómeder (a beépített terület folyóra keresztirányban nagy kiterjedésű) az eséscsökkenés miatt azt nagy szelvénnyel kell megépíteni. Ez esetben a gazdasági mérlegelés dönt a megépítéséről;- ha a megkerülő árapasztó csatorna visszatorkolásánál a betorkolás feletti szakaszon káros duzzasztás lép fel, a duzzasztás nagyságát részletesen külön meg kell vizsgálni, egyrészt az árvédelmi töltések magassága, másrészt a betorkolás helyének, azaz a védett területtől való távolságának szempontjából;- a megkerülő árapasztó csatorna kiágazásainál nem szükséges a csatorna teljes lezárása, általában egy megfelelő koronámagasságú fenékgát is elégséges. Azonban külön kell vizsgálni a kiáagazás környezetében a hordaléklerakódás kérdését. Ugyanis káros hordaléklerakódás következhet be az árvízi vízhozam két részre osztása, a megkerülő árapasztó csatorna eséscsökkenése, a fenékgát létesítése következtében; 23
