Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

I. Árvízmentesítés

2.1 A vízgyűjtőterületen lefolyásra kerülő vízmennyiség visszatartásának lehetőségei (tározások)

Az árvizmentesités komplex szemlélete megkívánja a vizgyüjtő területen végbemenő folyamatok figyelemmel kisérését. A vizgazdálkodás más ágazataival szoros együttműködésben meg kell kísérelni a lefolyásra kerülő vízmennyiségek bizonyos határok közötti késleltetését ill, részbeni visszatartását.

2.11 Völgyzárógátas tározás

A vizgyüjtő területről lefolyásra kerülő vízmennyiségek késleltetésének, ill. részbeni visszatartásának egyik lehetősége a vizgyüjtő terület magasabban fekvő részein tározók létesítése.

A völgyzárógátas víztározás általában többcélú vízgazdálkodási feladat megoldása (árvizek visszafogása, kisvizek idején vizpőtlás, energia termelés, üdülés, öntözés, hajózás, vízellátás stb.) elsősorban a természetes vízjárás szabályozása érdekében épül. Külön vizsgálat alapján kell meghatározni, hogy többcélú tározók milyen mértékben tudják az árvizek tetőző magasságát csökkenteni, továbbá hol gazdaságos csak az árviz visszatartási érdekében tározót létesíteni. Amerikában az első árvízi tározót az 1813-íki árviz után építették az Ohion. Nagy vita kisérte a tározókkal való vízvisszatartás eredményességét, különösen az Ohioval és a Mississippi-vei kapcsolatban. Azonban a fejlődésre jellemző, hogy a Corps of Engineers által különféle kongresszusi határozatok alapján készített terv szerint 1952-ben már 416 tározó volt készen vagy építés alatt és további 580 építését elhatározták. Természetesen a tározók az árvédelmi célok mellett egyéb vízgazdálkodási célt is szolgálnak (vizerő, öntözés, vízellátás stb.). Az árviz elleni védelemben a tározóknak igen jelentős szerepük van Japánban is. Az utóbbi 20 évben 116 tározót építettek ill, építenek, amelyeknek tározóképességük 3.1 milliárd m^. A tározók közül igen jelentősek azok, amelyek a hordalék felfogását végzik, ezeket Japánban SABO gátaknak nevezik. Uj abban Afrikában is sorra épülnek a nagy, többcélú tározók. Az utóbbi években 9 tározó épült Afrika nagyobb folyőin (pl. a marokkói Bin el Quidane tározó 1.160 millió m3 árviz tározására alkalmas, (W. Jurecka (1966)).

Az árvizek visszatartása, késleltetése érdekében épült tározók árviz- visszatartó hatása elsősorban függ:- a vizgyüjtő nagyságától, domborzati viszonyoktól;- a vízgyűjtőn való elhelyezkedéstől;- attól a folyószakasztól való távolságától, ahol az árvizszint csökkenést el kívánják érni;- a tározó térfogatától;- a tározó teltségétől az árviz időpontjában;- a vizeresztés módjától és üzemi rendjétől.

12