Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

V. Folyószabályozás

Az 50. ábrán a Záhony-Tokaj viszonylatban szerkesztett mércekapcsolat azt mutatja, hogy a tokaji 550 cm-nél nagyobb vízállásokat a duzzasztás már nem befolyásolja.

Hasonló módon lehet mércekapcsolatok alapján ellenőrizni az egyéb folyószabályozási beavatkozások hatását is.

A 0-pont változások és emberi beavatkozások hatásának vizsgálata, az adatok javítása után kerül sor az adatsorok egyöntetűségének vizsgálatára. Az adatsorok — minták — azonos eloszlásából való származásának — egyöntetűségének — vizsgálata Szmirnov tételén alapszik. A tétel szerint, ha egy 1c illetve _í elemű, ugyanazon anyasokaságból származó, tehát egyöntetű minta elemei függetlenek egymástól, akkor a két empirikus eloszlásfüggvény között legnagyobb pozitív értelemben vett különbség a d és a

n =

k . e

k + L

jellemző érték szorzata a

z = d . n

érték egy olyan valószinüségi változót szolgáltat, melynek eloszlása nagy k és t esetén igen jól jellemezhető a Kolmogorov-féle eloszlásfüggvénnyel. Az adatsort középen kétfelé bontottuk, majd a mintákat növekvő sorrendbe szedtük és elkészítettük az empirikus eloszlásfüggvények ábráját (51. ábra). Meghatároztuk az empirikus görbék közötti legnagyobb függvényérték különbségét a d-t, majd az ji értékeket. E kettő birtokában kiszámítottuk a _z értéket, amelyhez a Szmirnov táblázatból kikereshető az L(z) függő változó. Ennek ismeretében számítottuk a

p = 100 Ql - L(z)J

egyöntetűségre jellemző valószinüségi értéket.

Mivel p < 5%, az adatsor nem tekinthető egyöntetűnek, az adatokat a véletlen jellegű ingadozásnál nagyobb szabályos hibák terhelik, az adatsort javítani kell.

A mederváltozás vízállásra gyakorolt hatásának évi átlagos értéke a következő meggondolással határozható meg: feltételezve, hogy a középérték körüli ingadozás jellege az idők folyamán állandó volt, csak a középérték tolódott el a mederváltozás jellegének megfelelő irányban, igy a feladat a középérték változásának meghatározására redukálódott. Feltételezve, hogy a középérték változása — legalábbis jő közelítéssel — lineáris, s igy az eredeti minta alapján meghatározott két k. és _£ elemű minta középértéke a minták közepének megfelelő időpontok mederállapotára vonatkoztatható, az évi vizállásváltozások átlagos értéke számítható az

128