Stelczer Károly - Csoma János: Ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

I. Árvízmentesítés

1.3 Árvízkárok nyilvántartása

Az árvízkárok rendszeres statisztikai nyilvántartását már több érdekelt ország bevezette. Pl. az USA-ban 1903 óta van szervezett adatnyilvántartás (két egymástól független szerv, a Corps of Engineers of the U.S. Army és az U. S. Weather Bureau látja el). Lengyelországban 1953-tól az un. Árvízvédelmi Bizottság hatáskörében tartják nyilván az árvízkárokat.

Az árvízkár elhárítás gazdasági hatékonyságának vizsgálatához szükséges alapadatok rendszeres nyilvántartásának főként a következőkre kell kiterjednie:

1. A vizsgálathoz szükséges műszaki alapadatokra,

2. Az árterület jelenlegi gazdasági értékének megállapításához szükséges adatokra (mezőgazdasági, ipari, közlekedési, települési, vízgazdálkodási és egyéni gazdasági érték).

3. Árterület múltbeli és távlati gazdasági értékének megállapításához szükséges adatokra. (Pl. Magyarországon az ártér 1890 évi, 1938 évi gazdasági értékére vonatkozó adatokat gyűjtötték össze, és a 2000-ben várható értéket becsülték).

4. Az egyes elöntésekből származó tényleges árvízkárok megállapítására. (Közvetlen és közvetett árvízkárok.)

5. Árvízvédelem ráfordításaira (állandó és változó költségek, ez utóbbiba tartoznak a tényleges védekezési költségek).

6. Árvízvédelem járulékos eredményeire.

Az árvízkárok ismerete rendkívül fontos. Először szükséges tudni, hogy egy-egy országnak összességében mennyi kára keletkezik az árvizek miatt. Másodszor, az egyes árvízkárok adatai, különösen a szélsőségeseké hozzásegít, hogy értékelni lehessen a tervezett árvízvédelmi munkákat. Harmadszor a ténylegesen fellépő árvízkárok folyamatos adatsora néhány kiválasztott ponton hasznos tervezési segítséget nyújthat, más helyen tervezett és adatsorral nem rendelkező árvízvédelmi müvek tervezéséhez, mégpedig a vízállás - árvízkárok közötti összefüggések megállapításához. Negyedszer az árvízkárok ismerete alapján lehetőség van az ártér optimális megtervezésére, a földhasználat szabályozási alapelvek kijelölésére és az árvízi biztosítás kialakítására. Az árvízkárok gyűjtésének országos programját úgy kell megszervezni, hogy mindezeket a szempontokat figyelembe vegyék.

10