Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
Befejezés
Befejezés Az előzőekben igyekeztünk az elméleti alapok rövid összefoglalása után a gyakorlati mérnök számára hasznos ismereteket közreadni. Nem tekintettük azonban feladatunknak az egyetemi vízépítő mérnöki oktatásban szereplő alapozó ismeretek megismétlését. Nem akartunk előírást adni és ezzel szabványt, tervezési útmutatást pótolni és ezért az esetek többségében ugyanarra a feladatra többféle eljárást is közlünk, amelyek közül a követelmények ismeretében a vízépítő mérnök megfelelő mérlegelés után dönt. Reméljük, hogy egyrészről a legfontosabb feladatok kiindulási összefüggéseit sikerült összefoglalni, másrészről a feladatok egy részének megoldásához sikerült kísérleti tényezőket, vagy a gyors számítást lehetővé tevő nomogramokat és táblázatokat közreadni. A könyv kéziratának összeállítása és nyomása közben számos olyan hazai és külföldi eredményről értesülhettünk, amelyek beépítése akár kiegészítésként, akár egyes részek helyettesítéseként kívánatos lett volna. Sajnos, elsősorban terjedelmi okokból, erre csak korlátozott mértékben kerülhetett sor. A vízépítési hidraulika területén jelentkező nagymértékű szakosodás szinte lehetetlenné teszi, hogy még egy bizonyos fokig lehatárolt területen — a felszínalatti vízmozgás elhanyagolásával— született kézikönyv is az elsősorban világnyelveken megjelenő speciális kiadványokat helyettesítse. Könyvünk szinte mindenegyes fejezetével tekintélyes egyedi könyvek, kongresszusok előadásait közlő kiadványok foglalkoznak. Ezért eleve elnézést kell kérjünk, ha igyekezetünk ellenére nem minden esetben sikerült a leglényegesebb feladatokra megoldást adni. Korunk az elektronikus számítógépek alkalmazásba vételével a vízépítési hidraulika területén is forradalmi változásokat hozott és fog hozni. Ma, gyakorlatilag 10 éves múlt után, ezek hatásai még nem teljesen érződnek. A számítógépek megjelenése kétféleképpen érezteti hatását. Egyrészt korábban megoldhatatlannak látszó feladatok gyors megoldásai születtek meg, mint például bonyolult differenciálegyenletek numerikus megoldásai. Másrészt a bonyolult, fáradságos és hosszadalmas kézi számítást megfelelő előkészítés után gyors gépi számítás helyettesítheti. Míg az első esetben mind az analóg, mind a digitális számítógépek alkalmazása elterjedt, a második esetben szinte kizárólag a digitális számítástechnika hódított tért. A közreadott anyagban főként a nyílt csatornákbeli permanens változó és nem permanens fokozatosan változó vízmozgásnál, valamint a csővezeték rend- szerekbeli permanens és a csővezetékbeli nem permanens mozgásoknál utaltunk a számítógép alkalmazására, anélkül, hogy a hazai alkalmazásokat kissé bővebben ismertettük volna. Érezzük ennek hiányát, és ezért külön kiadványban, előreláthatóan 1971-ben a VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények sorozatában közre kívánjuk adni a vízépítés területén hazánkban eddig számítógéppel megoldott feladatok rövid, áttekintő jegyzékét, amelyet jelenleg — az illetékes szakemberek bevonásával — készítünk. 677
